Blána Szilárd törökországi éveiről maga számolt be egy cikksorozatban.
Rumbach Sebestyén és az ő feredője...
Zichy Miklósné Berényi Erzsébetnek (1715–1796) az egyik legnagyobb magánkönyvtára volt a 18. század derekán.
A legnagyobb magyarként emlegetett gróf Széchenyi István ifjú korában, amikor délceg katonatisztként utazgatott ide-oda Európában, szintén nem maradt közömbös a női bájak iránt.
A magyar reformkor hőskorában sok kiváló irodalmár és gondolkodó foglalkozott az anyanyelv tudományos tanulmányozásával.
Késmárk városa talán legmozgalmasabb évtizedeinek, az 1680–1710 közötti esztendőknek vitathatatlanul Kray Jakab volt a legjelesebb alakja.
Báró Vay Miklós sajátos viszonyban állt a Habsburgokkal.
A Gyürky családról a 17. század első évtizedeitől kezdve egyre több írásos feljegyzés található a különböző okiratokban és dokumentumokban.
Tisza István néven több személyt is jegyeznek a krónikák.
A reformokat sürgető fiatalabb nemzedék képviselőivel gyakran támadt vitája.
A mértékletesség, a kötelességtudat és egyben a hazaszeretet erényeinek jelképe lett.
Tudja, mi volt az Asszony-tábor?
Koburgi Klemetina és Ágost Lajos 1844-ben járt először Magyarországon, az anyósa révén a Coburgok tulajdonába került Hont és Gömör vármegyei Koháry birtokokon is elidőztek.
Sehy Ferenc rosszul végezte.
A magyar növénynemesítők sorában kiemelkedő helyet vívott ki magának a Hont vármegyei Felsőzsemberben született Baross László.
Egykor a legtöbb ember még komolyan hitt a jóslásokban, noha akadtak olyanok is, akik megmosolyogták.
Egy napló, amiből sok minden kiderül.
Bilkei Ferenc Tul az oceánon. Öt hét tengeren, öt hét az Egyesült Államokban című könyve 1909-ben jelent meg.
Református lévén kilógott a bécsi társaságból...
Budapesten gyakran látogatott hely a Rózsadombon Gül Baba türbéje.
Vámbéry híre Európa legtöbb országába eljutott.
Eszterházy elvárta, hogy a leendő kispapok valamilyen hangszeren is játszanak
Székely Tibor 1912-ben a Felvidéken, Szepesszombatban született, de valószínűleg tájainkon nem sokan hallották a nevét.
Abu Hámid al-Garnáti (1080–1170) Magyarországra is eljutott, sőt három évig, 1150–1153 között itt élt.