A párbaj végül elmaradt.
Vajda János a 19. század második felének magyar irodalmában bizonyos értelemben idegennek számított.
A hadbíróság előbb halálra ítélte Bónist, majd tíz év súlyos börtönre módosították a verdiktet.
Benedek Elek (1859–1929) neve bizonyára minden magyar ember számára ismerősen hangzik, hiszen ő volt Elek apó, a nagy mesemondó, aki elsősorban a gyermekekkel igyekezett megszerettetni a magyar irodalmat és történelmet.
Érdekes esetekre bukkanhatunk.
Szinyei Merse Emma 1849 tavaszán ismerkedett meg a szabadságharc jeles katonatisztjével, Dessewffy Arisztiddel.
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc fővezére, Görgei Artúr kétszer öltötte magára a katonai egyenruhát.
Az amerikai magyar nyelvű sajtó történetéről Várdy kötete remek összegzést ad.
Vida Tivadar a rendszerváltozás után gyakran visszajárt a Felvidékre, és lélekemelő előadásokat tartott.
Jó humora volt, és gyakran részt vett olyan kisebb-nagyobb tréfákban is, amelyek felvidították a kollégákat.
A szabadságharc idején országgyűlési képviselőként tevékenykedett.
A fellépés eredménye: 710 letartóztatott és egy halott.
A ballada végig a zsarnokság ellen ágál és a király – jelesül Luxemburgi Zsigmond – által meghozott halálos ítéletet törvénytelennek nevezi.
Sokan úgy vélik, hogy a végső változaton a kívánatosnál több alakot festett meg.
Fiume volt az egyetlen magyar tengeri kikötő 1918 végéig. A várost Mária Terézia 1779-ben csatolta közigazgatásilag a Magyar Királysághoz, noha lakóinak nagy része olasz és horvát volt, csak a 19. század folyamán növekedett meg a magyar népessége.
Honvágytompítónak használta.
Lázár Béla (1869–1950) művészeti író, a 19. és a 20. századi magyar képzőművészet kiváló ismerője, számos monográfia szerzője szívesen feljegyezte azokat a vidám vagy mosolyt fakasztó történeteket is, amelyek szereplői festők és szobrászok voltak.
Erdős Renéeről a Felvidéken nem sokan tudják, a Csallóköz déli csücskében egykor létezett Érseklélen Ehrenthal Reginaként látta meg a napvilágot.
Professzorként jó humorral megáldott, szellemes emberként tartották számon.
A legtöbb ember manapság csak a cirkuszban vagy az állatkertben lát eleven lovat, régen azonban nagy becsben voltak ezek a derék négylábúak.
A jeles orientalista és turkológus esete a rablókkal.
Zalánkemén alig 600 lelket számláló település a Vajdaságban. Egykor több jelentős törökellenes csata színhelye volt.
Muzslay professzornak köszönhetően Leuvenben tanult a legtöbb külföldre került magyar diák Európában.
Többek közt tökélyre vitte a barokk talpas antikva betűtípust.
