Hogy éltek valaha híres íróink, költőink?
21 érdekes nőtörténet.
A 70 éve elhunyt Štefan Krčméry valószínűleg nem vette s ma sem venné zokon, ha Krcsméry Istvánként szólítanák meg.
Száz évvel ezelőtt, 1925. február 14-én született Rákos Péter irodalmár, hungarológus, tudós, műfordító, egyetemi oktató, humanista.
Ismét Szabó Zoltán Attila volt Dunaszerdahely vendége.
A regény valójában Antonina Źabińska életét tárja elénk, s általa képet kapunk a második világháború lengyelországi történéseiről.
A földrajzi nevek túlnyomó többsége csak szlovákul szerepel benne.
Trianon igazságtalansága fordította figyelmét a határon túli magyar irodalom felé.
Egy őszinte könyv minden idők egyik legnagyobb modern muzsikusáról.
A nyugati magyarság egyik védőbástyája.
Kalužík Mário első kötete néhány nappal ezelőtt jelent meg.
Bár megjelenésekor nem fogadták túl lekesen, ma már tudjuk, hogy az Utas és holdvilág mindenkinek szól, aki valaha úgy érezte, hogy az élet több annál, mint amit a társadalom tálal nekünk.
Nyolcvan éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal író, irodalomtörténész, műfordító, a Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története szerzője.
Závada Pál Pernye és fű című legújabb regénye 1988-ban játszódik, a Kádár-korszak vége felé, a rémes és pusztulásra érett rendszerben.
A kéziratban létezett esszéje is bekerült ebbe az új kiadásba.
Az ifjú Csehy Flóra a magyar nyelvről metaforikus formában vall. Díjnyertes esszéjét teljes egészében közöljük.
Születésének újabb kerek évfordulója akár alkalmas is lehetne rá, hogy politikai rendszerektől és kurzusoktól függetlenül végre tisztességesen elhelyezzük a (szlovákiai) magyar irodalmi palettán.
1968 után, sokadmagával a husáki normalizáció áldozata lett, 1989-ig nem publikálhatott.
Február 18-án szülinapi hangulat lesz Komáromban...
Virtuálisan is segítenek.
A Pro Museum Társulás könyvsorozat keretében nemrég megjelent kötet Komáromban több helyen megvásárolható.
Alan Connor nagysikerű könyve, amely a bestseller könyvek listáján is előkelő helyet foglal el, magyar fordításban már megérte a negyedik utánnyomást.
Aki szívesen megnézné a kiállítást, annak igyekeznie kell, mert az csak január 26-áig látogatható.
A helytörténeti munka Falufény – Egy felvidéki község a második világháborúban címmel jelent meg, s a Garam menti Kőhídgyarmat lakosainak megpróbáltatásairól szól.