Az 1830-as évek második felében John Paget angol orvos és utazó egy közel ezeroldalas műben foglalta össze magyarországi és erdélyi útiélményeit, és nagyon pozitív képet festett rólunk az angol olvasóknak.
Ferenc Ferdinánd főherceg, a Monarchia balvégzetű trónörököse nem tartozott a magyarbarát osztrák arisztokraták közé.
Eötvös Károly (1842–1916) egyik legismertebb könyvében, az Utazás a Balaton körül című művében olykor hosszú fejezeteket szentel jeles kortársainak.
A képviselőházi tagság elég sűrűn Budapestre is elszólította, ilyenkor szinte naponta találkozott Mikszáth Kálmánnal, aki nagy élvezettel hallgatta történeteit.
Az egyik „király” 14 éves lányát feleségül is vette, akinek hozományában közel 300 rabszolga is volt.
A magyar Szent Koronát az elmúlt évszázadokban sok helyen őrizték.
A környék nagyban emlékeztetetett olyan magyarországi helyekre, ahonnan a telepesek érkeztek.
József nádor a Magyar Királyság nádora volt – úgy él a magyarság emlékezetében, mint a legmagyarabb Habsburg.
Számos cikk és könyv látott napvilágot a 19. századi magyar betyárvilágról, de a nép körében élő szájhagyományban is sokszor szerepeltek a híres (vagy inkább hírhedt) férfiak, akik bár bűnözők voltak, az egyszerű emberek körében hősökké váltak.
Sorozatunkban ezúttal Tisza István, Magyarország miniszterelnökének egyik legendás történetét vesszük elő.
Egy ember, akit azért vittek el a kommunisták, mert az ötvenes években le merte írni, "lágy nyugati szellőkre" és a Szovjetunió felől érkező "hidegfrontra" lehet számítani.
Az első önjáró, víz alatt haladó torpedó tulajdonképpen magyarországi találmánynak is nevezhető.
Pátzay Pál a jelenleg a pozsonyi Medikus-kertben álló, meglehetősen hányatott sorsú Petőfi-szobor alkotója volt.
Az egyik legnagyobb magyar színésznő küzdelme az angol nyelvvel.