Ábris gróf, a várva várt fiú
A Gyürky családról a 17. század első évtizedeitől kezdve egyre több írásos feljegyzés található a különböző okiratokban és dokumentumokban. Nógrád vármegyei köznemesek voltak, és az első Gyürky, akit primus aquisitorként – azaz első szerzőként – említenek, Gyürky István volt. 1634-ben hűséges szolgálatai jutalmaként egy házat kapott Losonc városában és ennek köszönhetően az utódai felvehették a „Losonczi” előnevet.
Az egyik kései leszármazottat, Gyürky Antalt (1817–1890) – mellesleg Madách Imre rokonát – a szőlészeti és borászati szakirodalomban gyakran emlegetik és idézik, ezúttal azonban fiatalabb kortársáról, Gyürky Ábrahámról (1836–1901) lesz szó, akinek világrajöttét édesapja már nagyon várta.
Pál hamarosan új feleséget talált Kapiváry Amália személyében, de ő is csak lányokat szült neki, akik közül három megérte a nagykorúságot. 1834 táján azonban Amália is elhunyt. Gyürky Pált nyolc lánya sem vigasztalta, mert neki egy fiú kellett, aki majd tovább viszi a Gyürky nevet és örököse lesz a kiterjedt terennei uradalomnak.
Már elmúlt ötvenéves, de továbbra sem tett le a házasságról. Most azonban igyekezett olyan nőt találni, akinek nemcsak lánytestvérei, hanem fivérei is voltak. Az sem volt mellékes szempont, hogy kálvinista családból származzon. Vay Ábrahám (1789–1855) gróf jeles közéleti ember volt, főispán, a Magyar Tudományos Akadémia egyi alapító tagja. Kazinczy Zsófiával kötött házasságából ekkoriban már tizenkét gyermeke született: hét fiú és öt lány. Gyürky Pálnak a 18. évében járó Vay Erzsike tetszett meg, és bár több mint harmincöt évvel volt idősebb nála, megkérte a kezét és egy évvel később, az 1836-os országgyűlés végeztével már megtartották a keresztelőt is. Az első gyermek fiú lett! Gyürky Pál anyai nagyapja nevét, az Ábrahámot választotta az újszülöttnek, de az Ábrahámot Erdélyben, sőt az ország nyugati felében, a Dunántúlon is gyakran Ábrisként emlegették.
1858-ban azonban kilépett a seregből, mert megnősült. Orczy Sarolta (1837–1911) bárónő „a legszebb és legünnepeltebb leányok egyik volt az országban”, írta róla később Eötvös Károly, sőt azt is megjegyzi, hogy „a csárdást senki sem táncolta bájosabban, mint ő, egyike azoknak, akik a csárdást bevitték a főúri termekbe”.
A házaspárnak öt gyermeke született. Gyürky Ábrahám 1866-ban ismét egyenruhát öltött és végig küzdötte a porosz–osztrák háborút. Egy évre rá ezt méltánylandó a császár grófi címet adományozott Gyürky Ábrahámnak, majd Nógrád vármegye főispánjává is megválasztották. Egyik lánya, Alice az olasz Sant Albino grófi família egyik sarjához ment feleségül. Ez a család volt egyébként az, amelynek a házában töltötte utolsó éveit Kossuth Lajos, a turini remete.
