A ballada végig a zsarnokság ellen ágál és a király – jelesül Luxemburgi Zsigmond – által meghozott halálos ítéletet törvénytelennek nevezi.
Sokan úgy vélik, hogy a végső változaton a kívánatosnál több alakot festett meg.
Fiume volt az egyetlen magyar tengeri kikötő 1918 végéig. A várost Mária Terézia 1779-ben csatolta közigazgatásilag a Magyar Királysághoz, noha lakóinak nagy része olasz és horvát volt, csak a 19. század folyamán növekedett meg a magyar népessége.
Honvágytompítónak használta.
Lázár Béla (1869–1950) művészeti író, a 19. és a 20. századi magyar képzőművészet kiváló ismerője, számos monográfia szerzője szívesen feljegyezte azokat a vidám vagy mosolyt fakasztó történeteket is, amelyek szereplői festők és szobrászok voltak.
Erdős Renéeről a Felvidéken nem sokan tudják, a Csallóköz déli csücskében egykor létezett Érseklélen Ehrenthal Reginaként látta meg a napvilágot.
Professzorként jó humorral megáldott, szellemes emberként tartották számon.
A legtöbb ember manapság csak a cirkuszban vagy az állatkertben lát eleven lovat, régen azonban nagy becsben voltak ezek a derék négylábúak.
A jeles orientalista és turkológus esete a rablókkal.
Zalánkemén alig 600 lelket számláló település a Vajdaságban. Egykor több jelentős törökellenes csata színhelye volt.
Muzslay professzornak köszönhetően Leuvenben tanult a legtöbb külföldre került magyar diák Európában.
Többek közt tökélyre vitte a barokk talpas antikva betűtípust.
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 175 éve kezdődött eseményeit felidézve érdemes olyan személyekről is szót ejteni, akik a Felvidéken születtek, és a szabadságharc itteni ütközeteiben is részt vettek.
A honvédség Buda bevételét követően ismét üzemképessé tette a hidat.
Báthory Erzsébet ma úgy él a köztudatban, mint egy kegyetlen arisztokrata, aki borzalmas tetteket követett el.
A Déli-sark térségében csakis tudományos tevékenység folyik, ebbe kapcsolódott be Farkas Edit (1921–1993) meteorológus is.
Festetics gróf útibeszámolóját vagy 400 fényképfelvétel is gazdagítja.
"Európa lángokban állt, de Amerika békében szendergett. Amikor az amerikai kormányzatot a láncreakció fontosságáról próbáltuk meggyőzni, úgy éreztük, mintha szirupban úsznánk.”
„őseink daliás büszke nemzeti tánca”
A címbeli meghatározás igazát talán lehet vitatni, de vannak, akik szerint az erdélyi Torma Zsófia (1832–1899) a világon az első nő volt, aki az archeológia területén jeleskedett. Az viszont teljesen bizonyos, hogy Magyarországon úttörő volt.
Herman Ottó (1835–1914) a magyar tudomány történetének legendás alakja volt.
Bolondóc vagy közismertebb nevén Beckó várának építéséről a nagy erdélyi mesemondó, Benedek Elek adott közre egy érdekes történetet.
Aki nem tett lakatot a szájára.
A maga nemében úttörő iskola volt.