Egy francia hercegnő magyarországi utazásai
Orleánsi Lajos Fülöp (1773–1850) I. Lajos Fülöp néven 1830–1848 között Franciaország uralkodója volt. Az ő hatodik gyermeke Marie Clémentine Caroline Léopoldine Clotilde d’Orléans (1817–1907) hercegnő, aki 1843-ban August Ludwig Viktor von Sachsen–Coburg–Saalfeld–Koháry német herceghez (1818–1881), csábrághi és szitnyai Koháry Mária Antónia Gabriella (1797–1862) hercegnő második fiához ment feleségül.
A magyar szakirodalomban a királyi hercegnőt Koburgi Klementinaként, férjét pedig Ágost Lajosként is említik. A házaspár 1844-ben járt először Magyarországon, sőt az anyósa révén a Coburgok tulajdonába került Hont és Gömör vármegyei Koháry birtokokon is elidőztek. Klementina nagy elismeréssel szólt Pest-Buda épületeiről, megtekintette – gróf Széchenyi István kalauzolásával – az épülő Lánchidat, sőt megnézett egy színházi előadást is, amely történetesen egy francia szerző, Eugène Scribe Egy pohár víz című vígjátéka volt.
Koburgi Klementina és Ágost Lajos 1844. augusztus 27-én érkezett meg Gömörbe. Egy korabeli szemtanú beszámolója szerint az előkelő társaságot (az összes személy felsorolását mellőzném) mindenütt nagy tisztelet övezte. „A szent-antali kastély pompásan fel volt díszítve (…), Ipolyságon, amíg keresztülhaladtak a fogatok egyre durrogtak a mozsarak, Tompán megyei huszárokból és parasztlegényekből álló bandérium lovagolt elébök, Királyfián pedig, a lobogókkal és virágfüzérekkel ékesített óriási diadalív alatt, az uradalmi tisztség, a jobbágyság és a patronátusi papság fogadta az érkezőket.”
A következő napon a hercegi pár a szalatnyai fürdőbe látogatott, és mindenütt, ahol megfordultak sok ember sereglett össze a tiszteletükre.
Augusztus 30-án – ahogy a korabeli levélíró tudósít – volt a legfőbb ünnepség, a szent-antali kastélyban Hont vármegye küldöttsége tisztelgett az előkelő vendégek előtt.
A számos tósztot követően pompás ebédet szolgáltak fel, közben egy cigánybanda muzsikált. Állítólag Klementina hercegnőnek az egyik népdal – Kék eres a szőlőlevél kezdetű – nagyon tetszett, ezt többször is meg kellett ismételni. De nemcsak a népdal, hanem a magyar nyelv is nagyon megtetszett neki, és amikor visszatért Párizsba egy magyar dajkalányt kért fiacskája mellé.
Maga Klotild 1927-ben bekövetkezett haláláig Alcsúton élt, amit sohasem bánt meg, noha több tragikus esemény is beárnyékolta életét. Legidősebb fia, László húszéves korában egy vadászat során véletlenül magát sebesítette meg és már nem tudták megmenteni az életét.
Az írás megjelent a Magyar7 2024/27. számában.
