2023. szeptember 13., 20:20

Az amerikai magyar hírlapírás kezdetei

Az elmúlt több mint másfél évszázadban Észak-Amerikába került és ott letelepedett magyarokról ezt-azt tudunk, de az igazat megvallva, ezek az ismeretek eléggé esetlegesek, mozaikszerűek, amelyekből lehetetlen volna valamilyen elfogadható képet összerakni. Szerencsére többen is vállalkoztak arra, hogy ezt az ugyancsak mozgalmas, sokszereplős történetet könyvekbe rendezzék és közzétegyék.

újvilág
Fotó: Magyar7/Archív felvétel

Az egyik legalaposabb összefoglaló mű szerzője Várdy Béla (1935–2018) történész, a pittsburghi Duquesne Egyetem egykori professzora, aki Magyarok az Újvilágban címmel 2000-ben adta közre 850 oldalas munkáját. Bevallom, gyakran forgatom a könyvet, mert sok olyan adatot tartalmaz, ami nagyon hasznos a különböző cikkek írása során. Pulitzer Józsefről, az amerikai újságírás egyik megújítójáról már korábban is sok mindent tudtam, viszont ő nem magyar lapokat adott ki, ezért kíváncsi lettem, hogyan is született meg a magyar nyelvű sajtó Amerikában. Minderről éppen a fent említett Várdy-kötetben találtam egy remek összegzést.

Az első újság Magyar Száműzöttek Lapja címmel jelent meg 1853 októberében és novemberében, de a hatodik szám után megszűnt.

Ezután több mint negyed évszázad telt el az újabb magyar lap kiadásáig: ez volt az 1879-ben útjára bocsátott Magyar Amerika, amely irodalmi és tudományos hetilap volt, és két nyelven, magyarul és angolul szólt az olvasókhoz. Mint Várdy professzor megjegyzi: „A szerkesztők nagy reménnyel bocsátották útjukra lapjukat melynek céljait ily szavakkal jelölték meg: … fel akarja a szép magyar irodalmat segélni azon magaslatra, mely azt megilleti; megismertetni a nagy kiterjedésű amerikai elemmel hazánkat, nemzeti gondolkodásmódunkat, kultúránkat s egyéb szellemi s anyagi előnyeinket, ellensúlyozva a rosszakaró szomszédok ferdítéseit. Új hazánkról viszont oly képet akarunk olvasóinknak adni, mely az igazinak megfelelő legyen, nem ámítva a világot oly hírekkel, melyek érdekesek ugyan, de nem igazak. – Ezek igen szép célok voltak, de arra nem voltak elegendők, hogy a lapot megmentsék a gyors kimúlástól.”

Az ok eléggé kézenfekvő: egyszerűen nem voltak olyan olvasók, akik egy ilyen valóban színvonalas lapra igényt tartottak volna. „Hozta ugyan a remek magyar és angol nyelvezetben megírt féltudományos cikkeit (…) ugyanakkor nem foglalkozott a helyi magyar kolónia apróbb-cseprőbb ügyeivel, az egyletek belső életével, valamint azok fontoskodó és állandóan egymással versengő vezetőivel.”

A lap korai megszűnése ráébresztette a vállalkozókat, hogy olyan újságot kell kiadni, amely meg tudja szólaltatni a különböző magyar csoportokat. Ennek eredményeként született meg a valóban életképes (1883–1897 között megjelent) Amerikai Magyar Nemzetőr, amelynek Erdélyi Szabó Gusztáv (1852–1895) volt a tulajdonosa és mint Várdy Béla írja „az amerikai magyar sajtó későbbi munkásainak nagy része nála dolgozott, tőle tanulta a lelkességet, a fanatizmust, és az amerikai magyar sajtó göröngyös, tövises útjain való vándorlást”. Ő nem volt újságíró, de példát mutatott, miként kell szerkeszteni egy sok olvasót érdeklő lapot.

Az 1890-es évektől kezdve egyre több magyar lap indult és az első világháború kitöréséig vagy száz újságról van tudomásunk, amelyek közül később csak három maradt meg: a különböző címmel megjelenő, végül 1993-as megszűnéséig Katolikus Magyarok Vasárnapjaként ismert hetilap, a Szabadság és az Amerikai Magyar Népszava. Ez az utóbbi kettő 1948-ban összeolvadt, és kettős cím alatt (Amerikai Magyar Népszava/Szabadság) jelent meg nyomtatott formában 2019-ig.

Azóta már csak a világhálón olvasható. Korábbi szellemiségét feladva most a legszélsőségesebb balliberális vélemények fóruma lett, amely az Orbán-kormány egyik legvehemensebb kritikusa.

Megjelent a Magyar7 2023/36. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.