Dicsőítő szónoklat a temetőben, egy szégyenoszlop árnyékában

A magyar főparancsnokot, Görgei Arthurt ez nem tántorította vissza és katonái végül elfoglalták a várat, a harcokban pedig Hentzi generális halálos lövést kapott. A híd felrobbantását egyébként az osztrákok komolyan gondolták, de ezt végül Hentzi helyettesének, Alnoch ezredesnek nem sikerült végrehajtania.

A szabadságharc leverését követően Ferenc József császár személyes utasítására és költségén 1852 nyarán a budavári Szent György téren emlékművet állítottak és ennek talapzatára a következő – német nyelvű – felirat került:

A 22 méter magas, fémből készült emlékmű természetesen sértette a magyarok büszkeségét, de évtizedeken át megtűrték, csupán egymás között emlegették szégyenoszlopként, amelyben az elnyomott nemzettel szemben megnyilvánuló osztrák arrogancia öltött testet.

Már közel húsz év telt el az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés aláírása óta, amikor egy jeles évfordulóra emlékezett a Monarchia. Kétszáz évvel korábban, 1686-ban egy soknemzetiségű hadsereg végleg kiűzte a törököket Magyarország fővárosából és Buda ismét szabad lett. Igaz, ez az esemény 1686. szeptember 2-án következett be, de néhány magasrangú katonatiszt úgy gondolta, hogy már 1886. május 21-én megemlékezést tartanak az évforduló alkalmából, de valahogy nem a török kiűzésére helyezték a súlyt, hanem felidézték Budavár 1849-ben történt visszavételét, amely május 21-én sikerült 17 napi ostromot követően.

Természetesen ennek a botrányos megemlékezésnek a híre futótűzként elterjedt a városban és az utcára vitt sok száz fiatalt; ők macskazenét adtak Janszky vezérőrnagynak, még a lakása ablakait is betörték. Az országházban ketten is interpelláltak az ügyben, amire Tisza Kálmán miniszterelnök reagált, és igyekezett lecsillapítani a közfelháborodást. Azt találta mondani, hogy végeredményben a bécsi kormány tagjainak sem tetszett ez a dolog.

A botrányos ügy miatt kitört tüntetéssorozat közel négy hónapig tartott, ezért a zavargások megfékezésére a hatóság katonaságot vezényelt az utcára vonult egyetemisták ellen. A fellépés eredménye: 710 letartóztatott és egy halott.

Bécsben hamarjában egy nyilatkozatot tettek közzé, hogy a korábbi budapesti hadtestparancsnok nyugdíjba küldését kizárólag katonai szempontok indokolták, és „sajnálatuknak adtak hangot”, hogy bizonyos tények miatt az egész hadsereget kedvezőtlen színben ítélik meg. Talán ennek az egyébként semmit mondó nyilatkozatnak az eredményeként a kedélyek lecsillapodtak és a tüntetések véget értek.

Megjelent a Magyar7  26. számában.