2022. szeptember 4., 18:37

Az elmaradt tiszteletpéldány

A magyar tudományos életben két Szinnyei József is jeles munkát végzett. A Komáromban született idősebb Szinnyei József (1830–1913) kiemelkedő bibliográfus és lexikográfus volt, a Magyar írók élete és munkái című 14-kötetes összeállítása közel 30 000 magyar(országi) író életrajzát és kiadott műveinek jegyzékét tartalmazza. 

 

Ifjabb Szinnyei József (1857–1943)
Ifjabb Szinnyei József (1857–1943)

Idősebbik fia, a Pozsonyban született ifjabb Szinnyei József (1857–1943) a finnugrisztika jeles tudósa, professzora volt a pesti egyetemen, 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta. 1879-ben állami ösztöndíjasként egy évet Finnországban töltött, itt ismerte meg későbbi feleségét is, Hilma Rosendahlt, a helsinki finn színház művésznőjét. Ő használta először Finnországgal kapcsolatban az „ezer tó országa” kifejezést, ilyen címmel könyvet is írt a finnekről. 

Sokrétű érdeklődésére jellemző, hogy nemcsak finn nyelvtankönyvet írt magyarul, hozzá egy finn–magyar szójegyzéket is, de foglalkozott a magyar nyelvtannal, a magyarság eredetével és honfoglaláskori műveltségével.

Kiadott több írói életrajzot és forrásértékűnek tartják A tudomány, az irodalom és művészet állapota Magyarországon Mátyás trónraléptétől a mohácsi vészig című pályamunkáját, bár ez eddig még nem jelent meg nyomtatásban.

A finn nyelvnek olyan alapos ismerője volt már egyetemistaként, hogy amikor Helsinkiben egy hagyományos ünnepség keretében őt is felköszöntötték doktori címe elnyerése kapcsán, egy hosszabb finn beszédben reagált az elhangzottakra. A helyiség sarkában két egyetemi szolga is hallgatta Szinnyeit, és egy idő után az egyikük odaszólt a másiknak: „Te elhiszed, hogy ez a fiatalember járt Magyarországon? Mert én bizony nem. Olyan finn ő, mint te vagy én!”

Az első világháborút követő években Magyarország (már ami megmaradt belőle) fokozatosan igyekezett gazdaságilag is talpra állni, és ennek eredményeként 1927. január elsejével lecserélték az addigra már igencsak devalválódott koronát egy új pénznemre, a pengőre.

Kibocsátásakor 1 kg arany 3800 pengőt ért. Az új pénznek mindenképpen magyar nevet akartak adni, és a számos javaslat közül – turul, libertás, máriás – végül a pengő mellett döntöttek, mivel a 18. században az ezüstforintokat pengő forintoknak is nevezték. De ha már új pénznem, akkor az sem volt mellékes, hogy milyen formában szerepeljen a papírpénzen a szöveg. Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Akadémiánál érdeklődött, hogy maradjon-e a már korábban is használt mondat: „A bankjegyek utánzása a törvény szerint büntettetik.” Ez a fogalmazás szúrta a bankvezér szemét, ezért kérdezett rá, nem lehetne-e valahogy magyarosabban kifejezni. Balogh Jenő, az Akadémia főtitkára természetesen egy olyan akadémikus nyelvészhez továbbította a kérést, akiben megbízott, ráadásul joggal gondolta, hogy nem sokat fog töprengeni a megoldáson. Már csak azért sem, mert a dolog sürgős volt, és néhány órán belül már a bankban kellett lennie a válasznak. 

Szinnyei József kapta a felkérést, és ő, két előadása közötti szünetben, telefonon diktálta be a javaslatát: „A bankjegyek utánzásáért törvényszabta büntetés jár.”

A jegybank elfogadta a javaslatot, és ez a figyelmeztetés került a bankjegyekre. Amikor a következő évben megjelent az új pénz és Szinnyei olvashatta rajta a pénzhamisítóknak szánt „figyelmeztetését”, tréfás üzenetet küldött Popovicsnak, amelyben jelezte, hogy honoráriumot nem kér az általa javasolt szövegért, de szívesen venné, ha a különféle „kiadványokból” egy-egy tiszteletpéldányt eljuttatnának a címére. A bankároknak azonban – ez közismert – pénzük ugyan sok van, de humorérzékük vajmi kevés, így Szinnyei nemhogy tiszteletpéldányt, de még választ sem kapott a levelére.


 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.