2022. április 3., 12:53

A szövettan első magyar professzora

A címben a „magyar” jelző szerepel, de el kell mondani, hogy Margó Tivadar (1816-1896) édesapja szerb származású ortodox lelkész volt, noha a családban a szerb mellett a görög, a magyar és a román nyelv is használatban volt.

margó tivadar
Fotó: Archív felvétel

Tivadar a pesti piaristák gimnáziumában érettségizett és ekkor már magyarnak érezte és tartotta magát. 1834-1838 között a pesti tudományegyetemen tanult és két oklevelet is szerzett: egyet orvostudományból, egyet pedig bölcsészetből. 1840-től Bécsben folytatta a stúdiumokat és 1841-ben sebészdoktori és szülészmesteri képesítést is szerzett. Néhány évig a császárvárosban kórházi orvosként működött, de egy súlyos betegség támadta meg, amiből csak a gondos szülői kezelésnek köszönhetően sikerült felépülnie.

A pesti egyetem élettani és bonctani tanszékén tanársegédként folytatta munkáját. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején honvédorvosi szolgálatot teljesített, 1851-ben kinevezték a pesti egyetem szövettani tanszékének magántanárává. Emellett évekig segédtanárként élettant és felsőbb anatómiát is előadott. Egy professzori hely is megüresedett időközben, amelyet ő is megpályázott, de mást neveztek ki, jóllehet akkor már nemzetközi hírnevet szerzett tudományos eredményei révén.

A bécsi udvar külföldi professzori állásokkal igyekezett őt Magyarországról elcsábítani, de Margó inkább otthon maradt. Végül 1862-ben rendkívüli tanárrá nevezték ki a magyar fővárosban, és ettől fogva csak hazájában tanított. Sok mindennel foglalkozott, a szövettan mellett az állattannal is a többi között, sőt egy korszerű, kétkötetes állattani munkát is írt.

Időnként hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányutakat is tett. Az 1860-as évek második felében Nyugat-Európában járva eljutott Angliába is, majd később ismét felkereste a szigetországot, és 1875-ben az egyetlen magyar emberként személyesen is találkozott Charles Darwinnal (1809-1882), akinek az evolúciós elmélete nagy hatással volt rá.

Magyarországon Margó Tivadar elsőként népszerűsítette az angol biológus elképzeléseit, A fajok eredete című munka magyar fordításához pedig ő írt előszót.

A két tudós szívélyes kapcsolatát az is erősítette, hogy Darwin ismerte Margó Tivadar tudományos eredményeit, amelyeket – miért is lepődünk meg ezen – külföldön sokkal jobban értékeltek, mint Magyarországon. Itáliában, Németországban és Angliában szívesen látták vendégül a kor viszonyaihoz képest pazarul berendezett intézetekben, ezek alapján tett javaslatokat a pesti illetékeseknek, hogy otthon is tegyék lehetővé az ilyen intézmények létrehozását és felszerelését. Sajnos ez a vágya csak részben teljesült, és mire elfogadható körülmények között dolgozhatott, már nem sok ideje maradt az aktív kutatómunkára. Az első korszerűnek mondható tudományos intézet az állattani volt, és nem véletlen, hogy Margót tekintik a magyarországi modern állattani kutatások elindítójának is.

Világhírét elsősorban az izomrostok finomabb szerkezetének, fejlődésének és működésének tanulmányozása során elért eredményeivel alapozta meg.

Nagy feltűnést keltett azzal a dolgozatával, amelyben egy kivégzett bűnözőn (két és fél órával a halál beállta után) elvégzett élettani vizsgálatáról számolt be. Mint egyik méltatója megjegyzi, „e munkájával igen értékes adatokat szolgáltatott a halál utáni ingerlékenységről”. Margót több külföldi tudós társaság is tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémiának 1860-ban lett a levelező, 1870-ben a rendes, 1891-ben a tiszteleti tagja. Míg a Bach-korszak idején nem lehetett professzor, 1867 után a pesti egyetem dékánja, 1880-1881-ben pedig a rektora is volt.

Megjelent a Magyar7 2022/13. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.