Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc fővezére, Görgei Artúr kétszer öltötte magára a katonai egyenruhát.
Izgalmas olvasmány a történelem kedvelőinek.
Erdős Renéeről a Felvidéken nem sokan tudják, a Csallóköz déli csücskében egykor létezett Érseklélen Ehrenthal Reginaként látta meg a napvilágot.
Szinnyei József bibliográfus, irodalomtörténész a reformkori Komáromban született.
A Déli-sark térségében csakis tudományos tevékenység folyik, ebbe kapcsolódott be Farkas Edit (1921–1993) meteorológus is.
A valódi kultúra mindig és minden téren a fair play-re törekszik. Aki elrontja a játékot, magát a kultúrát teszi tönkre.
Herman Ottó (1835–1914) a magyar tudomány történetének legendás alakja volt.
A kétszáz éve született Szabó József a modern magyar geológia úttörője volt.
Hunyady Sándor (1890-1942), a sikeres és népszerű drámaíró, Bródy Sándor (1863–1924) házasságon kívül született fia volt.
A háromszéki születésű Bálint Gábor (1844–1913) az egyik leghányatottabb sorsú magyar nyelvész és Kelet-kutató volt.
Világhírét elsősorban az izomrostok finomabb szerkezetének, fejlődésének és működésének tanulmányozása során elért eredményeivel alapozta meg.
Duka Tivadar (1825–1908) a brit szolgálatban álló magyar katonaorvos 1885-ben megírta Kőrösi életrajzát angolul és magyarul is.
Ferenc Ferdinánd főherceg, a Monarchia balvégzetű trónörököse nem tartozott a magyarbarát osztrák arisztokraták közé.
Eötvös Károly (1842–1916) egyik legismertebb könyvében, az Utazás a Balaton körül című művében olykor hosszú fejezeteket szentel jeles kortársainak.
A magyar Szent Koronát az elmúlt évszázadokban sok helyen őrizték.
Pátzay Pál a jelenleg a pozsonyi Medikus-kertben álló, meglehetősen hányatott sorsú Petőfi-szobor alkotója volt.
A grófi címet történetünk hősének édesapja, Vay Ábrahám (1789–1855) kapta I. Ferenc magyar királytól.
Bittó István emlékét szülőfalujában, a csallóközi Sárosfán ma is ápolják, annál is inkább, mert végső nyughelye is itt található.
Degen 1866. március 31-én született, és szülővárosában végezte a gimnáziumi tanulmányait is, ahol már diákkorában botanizált. 1889-ben orvosi diplomát szerzett Budapesten, és néhány évig műtőorvosként tevékenykedett.
Gróf Széchenyi István országépítő munkássága közismert, jóval kevesebben tudják viszont, hogy másodszülött fia, Széchenyi Ödön elsősorban az épített értékek mentésében jeleskedett két országban is.
„Iskolák és vasutak! Íme, jövőnk programja!”
A címül választott mondat a talajvédelem tízparancsolatának utolsó pontja. Szívesen idemásolnám a többi megszívlelendő tanácsot is, valamennyinek fontos üzenete van.
A szlovák hadtörténetírás is felfedezte Hadikot magának, 2004-től a liptószentmiklósi katonai akadémia négy évig az ő nevét viselte.
Az orvostudomány mellett matematikát és fizikát is hallgatott. Később mindhárom területen sikerült maradandó, sőt Európa-szerte elismerést kiváltó eredményeket elérnie.