„Iskolák és vasutak! Íme, jövőnk programja!”
A címül választott mondat a talajvédelem tízparancsolatának utolsó pontja. Szívesen idemásolnám a többi megszívlelendő tanácsot is, valamennyinek fontos üzenete van.
A szlovák hadtörténetírás is felfedezte Hadikot magának, 2004-től a liptószentmiklósi katonai akadémia négy évig az ő nevét viselte.
Az orvostudomány mellett matematikát és fizikát is hallgatott. Később mindhárom területen sikerült maradandó, sőt Európa-szerte elismerést kiváltó eredményeket elérnie.
Az első kiemelkedő magyar tudósa Zemplén Géza volt, aki Trencsénben született 1883. október 26-án.
Azok közé a felvidéki magyar tudósok közé tartozott (sajnos nem mindegyikükről mondható el ugyanez), akik sosem titkolták a magyarságukat, sőt kutatói munkájuk mellett igyekeztek bekapcsolódni a felvidéki magyar szellemi és kulturális életbe is.
A losonci 25. gyalogezred karmesteri státusát is elnyerte a világhírű zeneszerző.
1931-ben jelent meg Sárközi György Mint oldott kéve című regénye, amely az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik különös szereplőjének állít emléket.
A címben idézett megállapítást gróf Széchenyi István vetette papírra, és Gyürky Antalt jellemezte, akivel együtt vállalkozást indított a magyarországi borászat felvirágoztatása céljából.
Maga is költött kuruckori verseket.
Afféle irodai katona volt, elsősorban jogi és gazdasági ügyekkel foglalkozott, közben pedig novellákat és regényeket írt.
A Tátrában több hely is emlékeztet Téry Ödönre.
Idén ünnepeljük Hatvani István európai hírű tudós, polihisztor születésének 300. évfordulóját.
Szép is lenne, ha Bartók Béláról vagy Kodály Zoltánról szólna ez az írás, ám ezúttal egy jóval korábban élt muzsikust mutatnék be a kedves olvasóknak: ő Debály Ferenc József.