Dr. Molnár Imrééknek az utolsó pillanatban sikerült az események néhány, még élő résztvevőjét meginterjúvolniuk.
A Kávézó stúdiójában Barczi Gyula művészettörténész mutatja be a monoki és a betléri ág kiemelkedő személyiségeit.
Napjainkban sajnos még mindig újságcikkek és parlamenti felszólalások tárgya kell, hogy legyen az úgynevezett Beneš-dekrétumok témaköre.
A történet azoknak állít emléket, akik sem akkor, sem most nem mondhatják el, hogy Pozsony alatt mit éltek át ebben a vérzivataros időben, amikor a faji hovatartozás egyet jelentett a kényszermunkával, majd a válogatott kínhalállal.
A Vámbéry Ármin útját járó Nagy Iván, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója volt a ma7 médiacsalád podcastműsorának, az Adásidőnek a vendége.
A front alatt és után minden Beneš-féle intézkedésnek, főleg az 1945. augusztus 2-án kiadott dekrétumainak etnikai jellege volt és van a mai napig, amely a kormányprogramban megfogalmazott cseh és szlovák nemzetállam megteremtésére irányul.
Az egykori magyar kikötőváros 1919 utáni hihetetlen története.
Ilyen volt a második világháború utáni első parlamenti választás Magyarországon.
Noha pusztán egy rövid epizód volt Magyarország történetében, az őszirózsás forradalom egy igencsak jelentős eseménye volt az 1918-as történéseknek.
Hetvenöt éve történt című történelmi sorozatunk befejező része következik.
Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1940. augusztus 30-án hirdették ki a második bécsi döntést.
Hetvenöt éve történt című történelmi sorozatunk utolsó előtti része következik.
A győzelem 555. évfordulója alkalmából a magyar Országgyűlés 2011. július 4-én július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
Hetvenöt éve történt című történelmi sorozatunk legújabb epizódja következik.
Hetvenöt éve történt c. történelmi sorozatunk legújabb része következik.
A híres pozsonyi korzón egykor igazán élénk volt az élet. A következőkben a főváros híres találkozóhelyének aranykoráról, ahogy a háború utáni időkben történt lezüllött állapotáról számolunk be a korabeli lapok tükrében.
Az eltelt 75 év alatt a hazugsággyárak Szlovákia szerte is beindultak és a gyilkosokból lassan hősöket faragtak.
A trianoni békediktátum igazságtalanságát több nyugat-európai, tengerentúli politikus, véleményvezér is felismerte, sőt fel is szólalt ellene.
Háború idején sokan kényszerülnek elhagyni a szülőföldjüket. Menekülnek a közelgő ellenség és a fenyegető halál elől, abban reménykedve, ha véget ér az öldöklés, visszatérhetnek az otthonukba, és folytathatják korábbi életüket.