120 éve született Vozári Dezső.
Babos svájci típusú demokráciáról álmodott, s mivel ezt nem hozta el se Masaryk, se Horthy, se a kommunisták, a nyughatatlan lázadó fejjel rohant a hatalom falának.
Trencsén, Liptó és Árva vármegye templomai.
Árvíz Nagykeszin és a falu újjászületése
Folytatás 2025-ben, a bicentenárium évében!
A kötet legtöbb novellája megindító nősorsok elbeszélése.
Az anyanyelve német volt, de jelentős magyar író lett
Folytatás jövőre, Naszvadon is!
Dobos László születésnapját választották a Felvidéki Magyar Irodalom Napjává.
Bemutatták Nagy Erika könyvét.
Rendszeres résztvevője és előadója volt a szlovákiai magyar helytörténészeket tömörítő Pro Patria Honismereti Szövetség udvardi összejöveteleinek.
A ma már Városdíjas Hacsi Attila végül 2007-ben hagyott fel az aktív szerkesztői munkával.
Magyar sikertörténet.
Varga László könyve rendezett áttekinthető, kiválóan alkalmas a böngészésre
Elhunyt Czakó Gábor Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban.
Szolzsenyicin kisregénye, az Ivan Gyenyiszovics egy napja a szovjet koncentrációs táborok világának megrázó krónikája.
Benyák Bálintként anyakönyvezték 130 éve, s első zsengéit is magyarul írta.
Alphonse Daudet regénye, a Tarasconi Tartarin az egyik legkülönösebb könyv, amit a sors elém sodort.
A Tapsiráré tapsórum gyermekverseket tartalmazó könyv megérdemelne egy újabb kiadást.
Nehéz Ferenc földi mivoltában nincs már velünk, művei viszont várják, hogy mielőbb közkinccsé váljanak.
A könyv egyaránt magával ragad gyermeket és felnőttet, s olyan világba repíti, ahol a lehetetlen valósággá válik.
Illés György saját céljául tűzte ki a tabutémák megírását, s azáltal a történelem fehér foltjainak eltüntetését.
Ajándékozzuk meg egymást könyvekkel.
Gondolatok Tóth László Rossz napok című könyvéről.