Ki volt Rákóczi Zsigmond?
1950. április 14-én született Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a kortárs magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Elbeszélései több idő- és térbeli síkban játszódnak, jellemző rájuk a töredékes és összekevert narráció, a nézőpontok és a narrátorok váltogatása.
A transzszilvanizmus és a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője volt.
Kocsmafalon a szlovákiai magyar irodalom.
A közös versmondás igazi élmény.
József Attila kivételes zsenije volt a magyar irodalomnak, a nyomor, a fizikai és lelki szenvedés poklait megjárva páratlan életművet hozott létre.
Márai Sándor életművéről még nem alakult ki egyöntetű, konzekvens vélemény.
A könyv szerzői rendkívüli precizitással, alapos kutatómunkával és autentikus forrásanyaggal dolgoztak.
Polcz Alaine irodalmi munkásságát általában véve a nyers tárgyilagosság, egyben pedig a lelki mélység jellemzi. Különösen érvényes ez a megállapítás az Asszony a fronton című regényére.
Újabb résszel jelentkezik a Ma7 médiacsalád újságíróinak kulturális ajánlója. Filmek, könyvek, zenék. Minden, amit látni, olvasni vagy hallgatni érdemes!
110 éve született Cseres Tibor, a Hideg napok, a Vérbosszú Bácskában, a Parázna szobrok szerzője.
Százhetven éve, 1855. március 31-én hunyt el Charlotte Brontë angol írónő, a Jane Eyre című regény szerzője.
Középkori templomok Pozsony vármegyében
François Villon A haláltánc balladája a középkor sötét tükrében mutatja meg az emberi élet törékenységét és a mulandóság kérlelhetetlen ritmusát.
Feleki László bölcsességei.
Domonkos István Kormányeltörésben című versét a huszadik századi magyar költészet egyik legfontosabb darabjának tartják.
Családi könyvtárunk ismét meglepett egy könyvvel, amelyet feltehetőleg még nagyapám vásárolhatott, vagy kaphatott 17 éves korában.
Nemrégiben jelent meg Bálint Lilla újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember első kötete a Dívány Kiadó gondozásában, mely a Múzsák a csók után címet kapta.
„Langy, permeteg eső szemerkél, / új búza pelyhe ütközik. / Kéményre gólya s a levert tél / jeges csucsokra költözik. / Zöld robbanásokkal kitört / a kikeleti víg erőszak./Asztalos műhelye előtt / remény legyint meg, friss fenyőszag.”
Vannak pillanatok, ahol a cukrot mint édesítőszert nem igazán lehet mellőzni.
A 19. századi magyar irodalom képviselőinek sorában kiemelkedő hely illeti meg báró Eötvös Józsefet.
Mindegyik novellára jellemző a karibi életérzés, a Márquezt fémjelző mágikus realizmus, sőt a szürrealizmus és a feszültség, amely fogva tartja az olvasót.
