Ki volt Hatvani István?
Idén ünnepeljük Hatvani István európai hírű tudós, polihisztor születésének 300. évfordulóját. Ez alkalomból tanári emlékkonferenciát szerveztek tiszteletére szülővárosában, Rimaszombatban. A tematikus napon számos érdekes előadás foglalkozott az ördöngös professzor, a "magyar Faust" életével és munkásságával.
Hatvani István Rimaszombatban született, 1718. november 21-én Hatvani Gergely könyvkötő és Mester Judit nemes szülők fiaként és 15 éves koráig a városban élt. 1732-ben már Kármán Andrásnál tanul Losoncon, az akkori rimaszombati iskolát nem tartotta elég színvonalasnak. Egy rövid kitérővel jut el Debrecenbe, majd onnan Bázel, Zürich, Utrecht és Leiden következett. Az 1739-es pestisjárvány idején még visszatért Rimaszombatba, több tantárgy tanulmányozásában ekkor merült el igazán. Külföldön neves professzorok oktatták, majd állást kínáltak neki Heidelbergben, ő mégis hazajött Debrecenbe, hogy itthon terjessze a tudást.
Külföldi tanulmányútjairól rengeteg könyvvel, nagy tudással érkezett haza. Görög és héber nyelven is tanult.
Tudása antik és keresztény gyökerű, gyakran hivatkozik Arisztotelészre, Ciceróra, Szent Ágostonra.
A kor nagy tudósainak vitáihoz (mint pl. Descartes természettudományához) is hozzá tudott szólni. Népszerűségét tovább növelte, hogy botanikai terepgyakorlatokat, fizikai kísérleteket, valószínűség-számításokat végzett. Legfőbb tanácsa az volt diákjai számára, hogy semmit se fogadjanak el kritika nélkül.
Iskolái mind vallásos irányultságúak, hitvallásos elkötelezettsége erős volt. Nem akarta mindenáron megmagyarázni a dolgok eredetét, arra mindig Isten volt a válasza. Tiszteletben tartotta a természettudományok határát és vállalta azt, amiben hitt. A felvilágosodás eszméit hirdető professzorok sorába tartozott. Skolasztika-ellenesség, Erasmus humanizmusa, az észszerű ortodoxia jellemezte, vagyis nem fogadta el feltétlenül a dogmákat. 1747-ben tett papi vizsgát, majd Münsterben lelkésszé szentelték, két évvel később pedig professzorrá avatják Debrecenben, ahol közben lelkészként is szolgált.
Sokat vitázott a maradi lelkésztársaival, s ezért olykor egyházellenesnek tartották. Széles érdeklődésére jó példa, hogy még azt is vizsgálta, hogy mi okozza az ásítást a templomban.
Kiemelkedő fizikus volt, sőt még egészségügyi statisztikát is vezetett. Az általa használt eszközök arról árulkodnak, hogy jócskán megelőzte korát. Úttörő jellegű fizikai és kémiai kísérletei a tájékozatlanabb hallgatóságban félelmet kelthettek, esetleg nem értve a jelenségek magyarázatát boszorkányságnak ítélhették.
Mágikus személyisége miatt az ördöngös jelzőt valószínűleg kollégái aggasztották rá.
Hatvani saját bevallása szerint csillagászati tevékenységére volt a legbüszkébb. 1757-ben jelent meg főműve, az Introdukció, amit Európa-szerte publikáltak. Csillagászati mérések alapján megállapította Debrecen városának földrajzi fekvését, pontos koordinátáit.
Az ördöngös professzor néven elhíresült Hatvani tehát korának egyik legfelkészültebb polihisztora volt, a filozófia, matematika, fizika, kémia, teológia és a csillagászat területén is otthonosan mozgott.
Ma emléktábla jelöli születése helyét, egy utca, s egy cserkészcsapat viseli a nevét szülővárosában. Születésének 300. évfordulója alkalmat nyújt az emlékezésre, az ördöngös professzor megidézésére.
A Hatvani István tiszteletére rendezett rimaszombati emlékkonferenciáról bővebben a Magyar7 hetilap szerdán megjelenő (2018/30.) számában olvashat.
