A gróf úr huszárvágása

2020. október 17., 12:07
Lacza Tihamér

Kerestem a „huszárvágás” kifejezés eredetét, de a hozzáférhető források elég szűkszavúak. Az egyik szerint a német „Husarenstreich” tükörfordításáról lehet szó. De akkor a derék poroszok mire gondolhattak, amikor megalkották?

Csak feltételezem, hogy a Berlint váratlanul lerohanó és megsarcoló magyar huszárokra, akik

Hadik András generális vezetésével 1757. október 16-án úgy ráijesztettek a város vezetőire, hogy 250 ezer (más források szerint 300 ezernél is több) tallér hadisarc kifizetésével hárították el fejük fölül a város feldúlásának a veszélyét.

A hétéves háború zajlott éppen, Nagy Frigyes porosz királynak a sok irányból támadó ellenség miatt seregeit csoportosítania kellett, ő maga is az egyik csapatot vezette, így a főváros szinte védtelen maradt. Ezt használta ki Hadik András, aki már számos korábbi hadműveletben is kitüntette magát, így szépen haladt felfelé a katonai ranglétrán, és végül az Udvari Haditanács elnöke lett, a császári és királyi hadsereg főparancsnoka tábornagyi rangban.

Ennek a kiváló katonának az élete igen mozgalmas és eseménydús volt,

nehéz lenne ilyen kis helyen összefoglalni. Egyes források úgy tudják, hogy a Csallóközben született 1710. október 16-án. A helyet azonban nem pontosítják. Mások Esztergomot, ismét mások Kőszeget említik és 1711. október 16-át. Tény, hogy Kőszegen tanult a jezsuita gimnáziumban, és csak apja kérésére mondott le a rendbe való belépésről, s választotta inkább a katonai pályát. Apja egyébként a Csallóközben katonaként szolgáló kisnemes volt, de állítólag a gyökerek Turóc vármegyébe nyúlnak, így

a szlovák hadtörténetírás is felfedezte Hadikot magának (2004-től a liptószentmiklósi katonai akadémia négy évig az ő nevét viselte).

Mivel a 18. században Európa különböző térségeiben hosszan elhúzódó háborúskodások zajlottak, egy rátermett katonának rengeteg alkalma nyílt megmutatnia a benne rejlő képességeket. Hadik András harcolt Szerbiában, Bulgáriában, Lengyelországban, az osztrák örökösödési háborúban (1740–1748) és a már említett hétéves háborúban (1756–1763) is. A madéfalvi veszedelem néven elhíresült tömegmészárlás (1764. január 7.) után Hadikot nevezték ki Erdély katonai főparancsnokává, nyilván azzal a szándékkal, hogy segítsen normalizálni a kialakult helyzetet.

hadik
Hadik András grófi oklevele
Sok székely ekkor menekült Moldvába, majd Hadik tevékenységének köszönhetően áttelepült a török alól felszabadított Bukovinába, számos új helységet hozva létre, amelyek közül kettőt Hadikról neveztek el (Hadikfalva, Andrásfalva). Itt kell megjegyezni, hogy Hadik (Magyarországon elsőként) ekkor indítványozta az uralkodónőnek a jobbágyrendszer eltörlését, amire azonban csak 1848-ban került sor.

Erdélyi megbízatásának lejártával (1768) egy ideig az akkor éppen Lengyelországtól elfoglalt Galícia kormányzója volt. Nemcsak Mária Terézia, hanem fia, II. József is kedvelte a generálist, német-római birodalmi grófi címet adományozott neki. Bács megyében az 1760-as évektől egyre több birtokot vásárolt, és különösen sokat tett Futak gyarapításáért. (Nemesi előnevei között a „futaki” is szerepel.) 1776-ban a megye főispánjává is kinevezték. Házasságából négy gyermeke született, két fia (Károly József és András) katonai pályára lépett és tábornoki rangra emelkedett.

Hadik András Bécsben hunyt el 1790. március 12-én. Emlékét az osztrák fővárosban és Magyarországon is szobrok, utcanevek őrzik.

A budai várnegyedben 1937-ben állított bronz lovas szobra épségben vészelte át a II. világháborút, és ennek köszönhetően a közelében épült kollégium egyetemista lakói sokáig mágikus erejűnek tartották a szobrot, és vizsgáik előtt megérintették a testét.

Megjelent a Magya7 2020/42. számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!