Az egyik legtermékenyebb költőnk volt, aki már közvetlenül a megjelenése idején az ódivatúak közé tartozott.
Az idén ötéves Ma7 médiacsalád április 11-én versennyel egybekötött versfolyamot indít a felvidéki diákok szavalataiból.
A napra pontosan száz esztendeje született Lovicsek Bélával csak az olvasó tudott mit kezdeni, írótársai, kritikusai és szocialista kiadói legfeljebb fanyalogtak.
Ozsvald Árpád felvidéki magyar költő, műfordító és szerkesztő élete nagy részét Pozsonypüspökiben élte le, ahol irodalmi összeállítással emlékeztek rá.
Hatvanadik születésnapját ünnepelte a napokban a Felvidék zenei legendája, a Ghymes együttes társalapítója, szólólemezek és zenés színházi darabok szerzője, a Kossuth- díjas Szarka Gyula.
Az idén ünnepli alapításának 120. évfordulóját a Rozsnyói Bányászati Múzeum.
Hosszú, álló tapssal köszönte meg a közönség a Teátrum színházi polgári társulás eddigi munkáját a komáromi Egressy Béni VMK-ban nemrég megtartott jubileumi gálaest végén.
A Teátrum Színházi Polgári Társulás ugyan 2001-ben alakult, de a 20. születésnapját a pandémia miatt az eredeti időponttól később, 2022. április 27-én ünnepelhette meg.
"Nem félek a számítógépektől, a hiányuktól félek."
Vélhetően minden komáromi lokálpatrióta könyvespolcán egymás mellett sorakoznak Mácza Mihály javarészt helytörténeti kötetei.
A még ma is aktív Szinetár Miklós színházi, opera-, tévé- és filmrendezőként, forgatókönyvíróként is elismert művész.
Ma ünnepli kerek életjubileumát az „örökifjú“ komáromi zenepedagógus-karnagy-szakíró, a Magyar Kultúra Lovagja.
Jókai mellett ő volt a legolvasottabb XIX. századi író. Életművével a XX. században tetőző realizmus előkészítője lett.
November 8-án lesz hetvenöt éves Frenreisz Károly rockzenész, basszusgitáros, énekes, zeneszerző, a Metro, majd az LGT tagja, a Skorpió együttes vezetője.
Fennállásának 21. évét ünnepli a Kicsi Hang verséneklő együttes, amely talán túlzás nélkül a felvidéki magyarság egyik meghatározó és erőt adó szimbólumává nőtte ki magát.
Hernádi Gyula egész életében az idő és tér eltüntetésével foglalkozott, nála minden és még annak az ellenkezője is előfordulhatott.
A Dobsinai-jégbarlangot a felfedezését követően egy éven belül megnyitották a látogatók előtt.
Első regénye 1929-ben látott napvilágot, ez volt az Emberi színjáték.