Húsz év Déryné szekerén a Teátrummal
Hosszú, álló tapssal köszönte meg a közönség a Teátrum színházi polgári társulás eddigi munkáját a komáromi Egressy Béni VMK-ban nemrég megtartott jubileumi gálaest végén. A Húsz év Déryné szekerén című, nagyívű összeállítás előtt a társulás elnöke, Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja nyitotta meg a Szabó László EFIAP-fotóművész által szerkesztett, sajátos időutazásra hívó fotókiállítást.
Dráfi Mátyás beszédében egyaránt helyet kaptak a számokkal alátámasztott tények, a mosolyfakasztó anekdoták és az érzelmekkel átszőtt, lélekemelő gondolatok. Megtudtuk, hogy a 2001-ben alakult csapat eddig mintegy 600 előadást tartott, s a rendszerint telt ház előtt játszott produkcióikat közel 200 ezer néző láthatta. Az alapító tagok Dráfi Mátyás és közgazdász neje, Dráfiné Szabómihály Borbála mellett id. Batta György újságíró, költő, Boráros Imre színművész, Héger Rudolf szerkesztő-műsorvezető, Petrécs Anna és V. Mák Ildikó színművészek, valamint Hortai Éva jogász, Kopócs Tibor képzőművész és néhai Nagy János szobrászművész voltak. A társulás többnyire hivatásos művészekkel dolgozik, de tehetséges műkedvelő és gyermekszínészeknek is kínál játszási lehetőséget. Hivatásának tekinti, hogy a színházkultúrát a Felvidék olyan településeire is elvigye, ahova a Jókai és a Thália Színház sosem vagy csak ritkán jut el.
A legnagyobb sikert Erkel Bánk bán című operájával érték el, amelyben 30 tagú zenekar is közreműködött.
– A búcsi előadás után odajött hozzám egy hölgy, hogy elmondja: most döbbent rá, a szülei milyen nagy hibát követtek el azzal, hogy őt nem magyar alapiskolába íratták. Megígérte, mindent megtesz azért, hogy legalább az unokái az anyanyelvükön tanulhassanak. Az operettek közül élő zenével vittük színre Szilágyi–Zerkovitz Csókos asszonyát, Huszka Gül babáját, Szirmai–Bakonyi Mágnás Miskáját, Lehár–Békeffy Luxemburg grófját, továbbá előadtuk Halász Egy csók és más semmi című zenés vígjátékát, valamint Bart Olivér és Doga A cigánytábor az égbe megy című musicaljét is.
Színházat ritkán látott közép-szlovákiai kisközségben a Gül baba előadását követően a győri hegedűsünk könnyeivel küszködve mondta, hogy itt értette meg, valójában mit is jelent a mi küldetésünk – fejtette ki Dráfi Mátyás. A történelmi drámák közül Pruzsinszky Sándor Marczibányi-ház, Gyüre Lajos A rebellis, Görgey Gábor Görgey, Batta György Vezérlő csillagunk, szent koronánk és Csáky Pál Virágeső című darabját, illetve az utóbbi szerző Aranybunkók című társadalmi szatíráját tűzték műsorukra. Simon Neil Furcsa pár, Francis Veber Balfácánt vacsorára és Corneille Az illúzió című vígjátékával pedig mosolyt csaltak a nézők arcára. A legkisebbeknek Sármándy–Dénes Peti kalandjai, illetve a Peti meg a róka, Grimm–Kókai Jancsi és Juliska, Andersen–Dobi Hókirálynő, Dobi Mese a gazdag kereskedőről meg a szegény legényről című mesejátékával kedveskedtek.
Legközelebb május 16-án 18.30 órától a pozsonyi ruzsinovi kultúrházban lesz látható – említette meg.
Az előadások legemlékezetesebb pillanatait megörökítő, Szabó László EFIAP-fotóművész által szerkesztett, látványos fényképkiállításnak a VMK emeleti előcsarnoka adott helyet.
A csoport zenés-irodalmi, oktató-nevelő műsorokat is készített diákoknak, illetve a felnőtteknek. A Miért szép? során a magyar beszéd és versmondás szabályaira hívták fel a figyelmet. Az Én csak egy magyar vagyok! című műsorban olyan gondolatok hangzottak el, amelyeket más nemzetek ismert fiai mondtak a magyarságról és nyelvünkről. A Forradalmaink című összeállításban magyar költők forradalmi versei hangzottak el, A szívemmel látlak című kompozícióban pedig komolyan és vidáman vallottak a nőkről és a szerelemről. A Nyelvcsapások a magyar nyelvvel „játszadozott”, az Egy hazában – V jednej vlasti című összeállításban pedig szlovák klasszikus költők művei magyarul, magyar klasszikusoké pedig szlovákul hangzottak el.
A Görgeyről szóló műsorukban a tábornoknak a szabadságharcban betöltött szerepéről, majd a Görgey alagút – Tavaszi hadjárat című műben a dicső felvidéki hadjáratról és a ma már csak turisztikai látványosságnak számító alagútról volt szó. Márai Sándor születésének 120. évfordulója alkalmából és a trianoni gyalázat „emlékére” pedig Őrzők vigyázzatok a strázsán! címmel készítettek összeállítást, amelyben az elszakított területek irodalmárainak nemzettudat-erősítő művei hangzottak el. A Teátrum megjelentetett három CD-t: Hazai csokor – (Cseh)szlovákiai magyar költők 1918–2008, Az árgyélus kismadár – felvidéki magyar népdalok, Grimm-mesék. Mikszáth A két koldusdiák című műve alapján hangoskönyvet is kiadtak. A 15. születésnapjuk alkalmából jelent meg a 15 év Déryné szekerén című színes emlékkönyv. 2017-ben közadakozásból a MATESZ alapító tagjainak a névsorát is tartalmazó emlékművet állítattak az egykori Magyar Területi Színház épületének a helyén.
A nagyteremben a társulás elnöke „vezényelte le” a bő kétórás gálaestet, amelyet az elmúlt időszak előadásainak fülbemászó dallamaiból állítottak össze. Óriás kivetítőn a régi előadások részletei is láthatók voltak. A már elhunyt vagy egyéb elfoglaltságuk miatt távol maradó tagjaik helyére pedig mások ugrottak be. Dráfi Mátyáson kívül közreműködött: Szentpétery Aranka, Grassl Ferdinánd, Anyalai Réka, ifj. Fekete Vince, Berecz György, Illés Gabriella, Hajtman Lívia, Kőszegi Németh József, Dobi Ákos, Rigó Mónika, Pfeiferlik Tamás, Wurczer Péter. A zenei kíséretet a Komáromi Művészeti Alapiskola pedagógusai biztosították. A rendezvényt, amelyen egy percnyi néma felállással tisztelegtek a már elhunyt tagok emléke előtt, többek között Csáky Pál író, az MKP volt miniszterelnök-helyettese és EP-képviselője, valamint Sinkovits-Vitay András színművész-rendező is megtisztelte jelenlétével. A „teátrumosok” ugyanis Csáky két darabját is bemutatták már. Sinkovits Imre fia pedig az általa alapított Hit és hűség – Sinkovits Imre emlékezete elnevezésű díjjal jutalmazta Dráfi Mátyást.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere méltatta a Teátrum munkáját, és hosszú, sikeres folytatást kívánt a társulatnak. Az idén 80 éves Matyi bácsi szerint azonban a csapat jövője már a fiatalokon múlik.
– Mivel a 80. életévem közeleg, és 63 éve vagyok színházcsináló, a rendezést már befejezem. Amíg azonban az egészségem engedi, versmondást itt-ott szívesen vállalok.
Megjelent a Magyar7 hetilap 18. számában.
