Szinetár Miklós 90 éves
Ma ünnepli kilencvenedik születésnapját Szinetár Miklós Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója, örökös tagja és mesterművésze.
A pesti Bérkocsis utcában nőtt fel, ahogy ő fogalmazott: egy sarokra a Nemzetitől. A második világháború idején, tizenkét évesen egy csillagos házban vészelte át a holokausztot, amelynek apai nagyszülei áldozatul estek. 1949-ben úgy jelentkezett a színművészeti főiskolára, hogy nem volt még szakérettségije sem, de Gellért Endre, a felvételi bizottság elnöke tehetségét felismerve eltekintett ettől. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát 1953-ban végezte el, ez idő alatt zeneszerzést is tanult és énektanulmányokat is folytatott.
Pályáját az egész életét meghatározó zenés műfajjal kezdte. A művészi rangját akkoriban visszanyerő Operettszínházban lett rendező, majd főrendező, első Jászai Mari-díját 24 évesen, 1956-ban a Csárdáskirálynő megrendezéséért kapta. 1960-ban a Nagymező utca másik oldalán - Petrovics Emil zeneszerzővel - megalapította a rövid életű Petőfi Színházat, amelynek művészeti vezetője volt. Itt állította színpadra az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját, amiért 1961-ben megkapta második Jászai-díját.
Művészi pályája töretlenül ívelt felfelé: 1962 és 1971 között a Magyar Televízió főrendezője, majd művészeti vezetője, művészeti igazgatója, s 1979-től 1986-ig elnökhelyettese volt. 1986-1990 között ismét a televízió főrendezőjeként dolgozott, 1987-től 1990-ig a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa volt. Az MTV-nek 1990-ben mondott búcsút, főállású tanár lett a Színművészeti Főiskolán, ahol már 1953 óta oktatott. 1993-ban igazgatóként tért vissza kezdeti sikereinek színterére, a Fővárosi Operettszínházba. 1996-tól 2001 májusáig, majd 2002 júniusától ismét a Magyar Állami Operaház főigazgatója volt, a tisztségről három év után az Operaházat érintő anyagi megszorítások miatt mondott le. 2004 óta professor emeritus.
A még ma is aktív Szinetár Miklós színházi, opera-, tévé- és filmrendezőként, forgatókönyvíróként is elismert művész, közel 200 színházi bemutató és kéttucatnyi film fűződik nevéhez. Színpadra állította többek között Ibsen A nép ellensége, Moliere Tartuffe, G.B. Shaw Szent Johanna, Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabját, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét és Offenbachtól a Szép Heléna, valamint a Kabaré és A nyomorultak című musicalt, Rossini A sevillai borbély, Bartók A kékszakállú herceg vára, Bizet Carmen, Mozart Cosí fan tutte, Verdi Rigoletto, Wagner Tannhäuser, Muszorgszkij Borisz Godunov című operáját. Olyan tévéfilmeket rendezett, mint az Igéző, az Aranyborjú, a Trisztán, Az ember tragédiája, a Bánk bán, a Nagyúr - gróf Bánffy Miklós, a Móricz Zsigmond regényéből készült Rózsa Sándor és a Liszt Ferenc életét bemutató 16 részes tévésorozat. Olyan mozifilmek fűződnek nevéhez, mint a Délibáb minden mennyiségben, a Csárdáskirálynő, Az erőd, számtalan zenei alkotást vitt filmre, a tévénézők milliói a Ki mit tud? tehetségkutató műsor zsűrijének elnökeként is ismerték.
Művészi pályafutásáért - többek között - érdemes művészi címet (1967), Kossuth-díjat (1970), Balázs Béla-díjat (1974) és kiváló művészi címet (1978) kapott. Munkásságát külföldön is elismerték, jelzi ezt a monte-carlói Arany Nimfa-díj, az Unda-díj, a prágai tv-fesztivál legjobb rendezésért járó díja, a moszkvai filmfesztivál Béke-díja és a trieszti Ezüst Asteroid-díj.
2001-ben Pro Urbe Budapest díjat kapott, 2000-ben az Operaház örökös tagja lett, 2003 márciusában a Magyar Állami Operaház mesterművésze címben és Új Múzsa-díjban, 2011-ben Hazám-díjban részesült. 2012-ben Prima-díjat vehetett át, és neki ítélték az Operettszínház operettnagydíját a magyar operett hazai és külföldi megismertetéséért és népszerűsítéséért folytatott több évtizedes munkásságáért. 2017-ben Budapest díszpolgárává választották.
Több könyve is megjelent: az Operán innen, operán túl 2007-ben, 2012-ben Pályázat című levélregénye, amelyet egy év múlva A második pályázat, majd 2016-ban a harmadik kötet, Senki többet? Pályázat harmadszor követett. 2017-ben jelent meg a vele készült interjúkötet A nagyvadak érdekelnek címmel, majd 2020-ban publikálta a 88, majd egy év múlva a 88 és fél című könyvét, amelyben történelemmel, hittel, színházzal és politikával kapcsolatos véleményét írta meg.
Felesége Hámori Ildikó színművész, előző házasságából született fia, Gábor szintén a filmes-televíziós szakmát választotta, Dóra lánya Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő.
