Kóczán Mór és a többiek
A szapi születésű Végh Ferenc helytörténész (1931–2009) könyvében rengeteg dolgot tudhatunk meg Csilizradványról. Címe: Roduan – Csilizradvány, Egy csilizközi község közel ezeréves története. A község kiadványaként 2003-ban jelent meg Csikász István polgármester rövid ajánlásával.
Csikász István ajánlásában többek között ezt olvashatjuk:
Bevallom, szeretem a helytörténeti munkákat, mert lapozgatni lehet bennük, elidőzni egy-egy fejezet érdekes epizódjánál. Persze, laikusként nem tudom megítélni egy-egy adott munka objektív értékét, egy azonban biztos, szükség van rájuk, mert felvázolják, bemutatják az adott hely társadalmi fejlődését, közlik azokat a múltra vonatkozó információkat, amelyeket sikerült feltárni, de ennél többet is kínálnak. Bemutatják a tájat, a helyet, az épített örökséget és az emberi sorsokat, amelyek mint csepp a tengerben, csillantják fel az egyén életén át a közösség sorsát, miközben tágítják az olvasó helyismeretét a végeláthatatlan időben visszafelé hátrálva is. A helytörténet azért érdekes, mert személyes is, közelebbről világítja be a múltat, erősíti a közösség önismeretét és identitását. A helytörténet a „mikroszint” feltárására alkalmas „műfaj”, a történelmet az egyén, vagy egy közösség vonatkozásában tárja az olvasó elé. Végh Ferenc persze szülőfaluja történetét is megírta Nemesek faluja: Szap címmel, megjelent 2001-ben.
Ahogy laikusként próbálom megítélni, az a benyomásom, hogy Végh Ferenc könyvének az erőssége a forrásmunkákban rejlő ismeretek közlése, a teljességre való törekvés, s az olvasó „eligazítása” a rengeteg információ között. (A fejezetcímek a Római Birodalomtól a honfoglaláson, a legendákon át stb. ívelnek a máig, miközben a magyarok, a magyar nyelv eredetét stb. is vizsgálja a szerző.) A mintegy 350 oldalas munka szinte minden fejezetében talál az ember olyan dolgot, amely felcsigázza az érdeklődését. Itt hadd említsek meg ízelítőként két dolgot. Az egyik, vajon honnan ered a Csalló név?
A másik példa Csilizradvány református lelkésze, Kóczán Mór életének ismertetése a könyvben.
(Ma a csilizradványi Kóczán Mór Alapiskola viseli a nevét a kiváló sportolónak.)
Végh Ferenc Csilizradványról szóló könyve néhány térképet és fényképet is közread. Ez utóbbi között figyelemre méltó az a fotó, amely az 1900-as évek elejére repít vissza bennünket az időben. A csilizradványi színjátszó csoport tagjai tekintenek ránk, minden bizonnyal jelmezben: csákósan, kalaposan, bajuszosan, fejkendősen.
A könyvet szívből ajánlom mindazoknak, akik szeretnek elmerülni a múltban, búvárkodni egy-egy régió, község magyar múltjában.
