A mohácsi csatának könyvtárnyi irodalma van, de talán a legfontosabb Brodarics 1527-ben Krakkóban megjelent műve.
Gyermekkorom nagy élménye volt kézbe fogni a századfordulón megjelent Tolnai Világtörténelme sorozatot.
Romsics Ignác tanulmánykötete a magyar történelem vitatott megítélésű személyiségeit, sorsfordító eseményét veszi górcső alá.
John Keegan kötete a napóleoni háborúkat lezáró döntő ütközet olvasmányos, életszagú krónikája.
A történelmi helyszíneket érdemes újra bejárni, hiszen ebből erőt meríthetünk megmaradásunkhoz. A történelmi feljegyzések alapján a tábornok visszaemlékezésében írja:
Az 1848/49-es magyar szabadságharc leverését követően sokakban még élt a remény, hogy valamilyen kedvező fordulat következhet be a nemzet sorsában.
Filmek, könyvek, zenék. Minden, amit látni, olvasni vagy hallgatni érdemes!
Az érdeklődők előfizetés nélkül is belenézhetnek egy-egy újságba, kiadványba.
A rendkívül változó és viharos történelmi időszakot mutatja be Simon Attila történész Az átmenet bizonytalansága című kötete.
Miért volt a nyugat-európai civilizáció sokkal fejlettebb az idők során, mint a despotikus keleti birodalmak?
Az Aranybulla a magyar társadalom fejlődését évszázadokon át meghatározó okmány.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a történelmi eseményeket a férfiak szemszögéből láttassuk.
A történetírás is lehet életszagú. Suetonius császáréletrajzai iskolapéldáját kínálják ennek az állításnak.
Kákosy László több kiadást megért kötete a magyar egyiptológia bibliája.
Harminchárom epizóddal bővül a magyar vonatkozású műemlékeket, történelmi emlékhelyeket bemutató Felföldi tájoló.
A több mint 400 oldalas könyv Szlovákia történetét mutatja be, a képes kiadványt rövid tematikus ismeretterjesztő szövegek egészítik ki.
Olyan érdemeket szerzett a megpróbáltatás idején, amelyekről a felvidéki magyarság sohasem feledkezhetik meg.
Bryan Cartledge Megmaradni című könyve valószínűleg a külföldiek által írt összes magyar történelemkönyv közül a legkiválóbb.
Dr. Molnár Imrééknek az utolsó pillanatban sikerült az események néhány, még élő résztvevőjét meginterjúvolniuk.
A Kávézó stúdiójában Barczi Gyula művészettörténész mutatja be a monoki és a betléri ág kiemelkedő személyiségeit.
Napjainkban sajnos még mindig újságcikkek és parlamenti felszólalások tárgya kell, hogy legyen az úgynevezett Beneš-dekrétumok témaköre.
A történet azoknak állít emléket, akik sem akkor, sem most nem mondhatják el, hogy Pozsony alatt mit éltek át ebben a vérzivataros időben, amikor a faji hovatartozás egyet jelentett a kényszermunkával, majd a válogatott kínhalállal.
A Vámbéry Ármin útját járó Nagy Iván, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója volt a ma7 médiacsalád podcastműsorának, az Adásidőnek a vendége.