A Képes történelem című sorozat az első világháborút bemutató kötete a sorozat többi részéhez hasonlóan nagyon érdekes és hasznos olvasmány.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából négy filmet tett ingyenesen megtekinthetővé vasárnap estig a Filmio.
A cseh FotoVideo magazin Bátky Tamást választotta az év felfedezettjének.
A kötet összefoglalja a hányatott sorsú régió történetét az őskortól a második világháború utáni ismételt határváltozásig.
1978-ban nagy sikerrel mutatták be Sára Sándor 80 huszár című filmjét, amely az 1848-as magyar forradalom hírére kalandos körülmények között a Galíciából hazatért Lenkey-huszárszázadnak állított emléket.
Nemzedékek kedves olvasmánya volt korában a murányi Vénusz, vagyis Széchy Mária erotikus kalandja Wesselényi Ferenccel, akinek szerelmi várfoglalása íródeákjának, Gyöngyösi Istvánnak köszönhetően évszázadokon át a XVII. század vezető témája lett.
Ha valaki párhuzamot vél felfedezni a kiegyezés kora és korunk fapados kapitalizmusa között, nagyon közel jár az igazsághoz. Egy közös vonása a két kornak mindenesetre van, ahogy az a kor sem kedvezett a művészeteknek.
A könyv egyes fejezeteit olvasva egy megdöbbentő és helyenként szinte kalandregényre emlékeztető izgalmas történet bontakozik ki.
Az épület különlegessége, hogy az évszakok számával megegyezően 4 bejárata, a hónapok számának megfelelően 12 tornya, a hetek számából adódóan 52 szobája, illetve a napok számával azonos, azaz 365 ablaka van.
A Deák pályaívének négy évtizedét követő kötet nagy erénye, hogy egyben a politikusi fejlődésének folyamatát is bemutatja.
Bodon József alig pár évvel a dicső forradalom előtt, 1845 szeptember 29-én született Rimaszombatban, vagyis tősgyökeres batyinak számít(ana).
A Címlapon Magyarország felvázolja, miként látta és láttatta a nyugati sajtó Magyarországot az 1848-as forradalomtól a közelmúltig.
Katona Imre művészettörténész több könyvet is jegyez, én most a Bruegel és Batthyányak című kötetére hívnám fel a figyelmet.
A Felvidéken akadtak olyan szereplők, akik bár nem voltak magyarok, de valamiképpen a magyar revíziós törekvések mellé álltak.
A monográfia izgalmas válaszkeresés, hogyan alkalmazta Japán a nyugati világ gazdasági sikerének mintáit saját viszonyaira.
Juraj Buzalka szlovák kulturális antropológus legújabb könyvében a mai vidéken élőket modern szlovákokat, posztgazdálkodóknak nevezi, akik tudatosan szigetelődtek el a városi polgáriasodástól.
A vaskos könyv valójában az 1888 és 1958 közötti hét évtized magyar nyelvű sajtójából kronologikusan gyűjt össze cikkeket.
A kötet tanulságos krónikája a vesztes Magyarország 1945 utáni kiszolgáltatottságának.
Cél: a lokálpatriotizmus és ismeretterjesztés olvasmányos stílusban erősíteni az identitástudatot
Több mint helytörténet
Az ókor nagyjai a korszak 160 kiemelkedő szereplőjének portréját tartalmazza az egyiptomi Dzsoszer fáraótól a bizánci Justinianus császárig.
150 éve, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével született meg a mai Budapest. Az évforduló alkalomból három film ingyenesen látható a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n.
Az elmúlt hónapokban három felvidéki kiadvány is megjelent, amely a vészkorszakig vezető utat próbálja megvilágítani.
Megjelent Kovács László könyve.