Az 1945–48 között Moldovában elhunyt magyar hadifoglyoknak és polgári áldozatoknak állítottak az ország fővárosában, Chișinăuban (Кишинёв/Kisinyov) emlékművet.
Örményország fővárosában már a XXI. században avatták fel azt az emlékművet, amely – a világban eléggé szokatlan módon – egyszerre tiszteleg egykori ellenségek előtt.
Raoul Wallenberg valójában magyar hős volt, mert 1944-ben magyarokat mentett meg Budapesten.
A tábornokot a németországi Arnstorfban temették el, több családtagjával közös sírban nyugszik.
Egykori szemtanúk visszaemlékezése szerint súlyosan megégett tizennégy magyar honvéd lelte halálát.
2006-ban régészeti ásatások folytak a templomban, ekkor találták meg a főoltár alatt, mintegy 4-5 méter mélyen Dobó István földi maradványait.
Lugosit 1931-i alakítása legendává avatta, Drakula gróf szerepének megformálásával máig élő mítoszt teremtett.
A múzeum nemcsak általában őrzi az ott szenvedett és meghalt rabok emlékét.
A híres zeneszerzőt a világ több táján is tisztelik.
Regényes élete 1941-ben váratlanul véget ért: rátört titokzatos betegségben meghalt, s miután indiai hagyomány szerint másnap elhamvasztották, nem derült ki, milyen kór vitte el.
A művészettörténetben inkább Charles de Tolnay néven jegyzett tudós a bécsi egyetemen végzett.
A Karinthy-dinasztia mindhárom képviselőjének alkotásai már svéd nyelven is megjelentek.
Mintegy 140 alkalommal jelöltek 1929 óta magyar gyökerekkel rendelkező művészt Oscar-díjra.
A város számos más esetben is kifejezte rokonszenvét Magyarország iránt.
Szolgált az első világháború galíciai frontján, majd önként jelentkezett Józef Piłsudskinak a Vörös Hadsereg ellen harcoló lengyel csapataiba.
Az atomreaktor kifejlesztését az ő nevéhez is kapcsolják.
Múzsa.sk
