A művészettörténetben inkább Charles de Tolnay néven jegyzett tudós a bécsi egyetemen végzett.
A Karinthy-dinasztia mindhárom képviselőjének alkotásai már svéd nyelven is megjelentek.
Mintegy 140 alkalommal jelöltek 1929 óta magyar gyökerekkel rendelkező művészt Oscar-díjra.
A város számos más esetben is kifejezte rokonszenvét Magyarország iránt.
Szolgált az első világháború galíciai frontján, majd önként jelentkezett Józef Piłsudskinak a Vörös Hadsereg ellen harcoló lengyel csapataiba.
Az atomreaktor kifejlesztését az ő nevéhez is kapcsolják.
A németországi egyetemi városkában emléktábla jelzi azt az épületet, ahol a tudós élt és dolgozott.
A sorozatunkban szereplők közül többek emlékét márványtábla örökíti meg egykori göttingeni szálláshelyének falán. Közéjük tartozik Kármán Tódor (1881–1963) is…
Ady erősen kötődött Párizshoz, de hogy Rómáért is rajongott, azt kevesebben ismerik.
A huszárok sírjai között áll a soproni Nádasdy császári és királyi 9. huszárezred parancsnoka, Muhr Ottomár ezredes kápolna-mauzóleuma is.
A szövetségi viszonyt rontani nem akarva, a Monarchia két, összesen nyolcszáz főből álló hegyi taracküteget küldött 1916 tavaszán a török fennhatóságú Palesztinába.
Ötszázezernél több magyar katona esett fogságba az első világháborúban (1914–18), az orosz fronton 1917 októberéig.
A magyar internacionalisták omszki tevékenységét ma emlékmű idézi a szibériai nagyváros egyik parkjában.
Egy sziklába faragott magyar, illetve olasz nyelvű emléktáblát avattak.
Az olasz határ szlovén oldalán felújították, majd felavatták az első világháborúban ott harcolt 4. honvéd gyalogezred már-már elveszettnek hitt emlékművét.
A védett és bekerített cédrusligetben – ahol Csontváry alkotott –, márványtábla emlékeztet a magyar mesterre.
A magyar emigránsok általában megállták a helyüket, esetenként fontos szerepet játszottak egyes országok fejlődésében.
A „nagy palóc” a 20. század első évtizedében ugyancsak rendszeres vendége volt a fürdőhelynek.