Könyvbemutató

Hogyan lehet megmaradni az anyaországtól elszakítottan?

Prágában és Kolozsvárott  a magyar irodalom.

Az esten bemutatták Csóka Ferenc Színország lovagja meseregényét, Dráfi Emese Lányregény felnőtteknek című prózáját és Leczo Bence A falu összes férfija című novelláskötetét.

A kötet Szaszák György öt évtizedes publicisztikai pályája során született, szeretett városához kapcsolódó írásaiból kínál 100 történetet az olvasóknak.

Rimaszombatban mutatták be Tóth Zoltán legújabb verseskötetét, a Révülés című lemezét, valamint a a Kerecsen Motoros Egyesületről szóló filmet.

A kötet célja, hogy tanulságul és okulásul szolgáljon a mai fiataloknak, s ehhez hasonló szörnyűség sose ismétlődhessen meg.

A 211 szlovákiai tömegsír eddig pontosan nem számosított áldozata, a kitelepítések, a jogfosztás, a megfélemlítés óriási mértékben járult hozzá a kisebbségek számának csökkenéséhez.

A könyv számtalan képpel, adattal, életrajzzal teljes áttekintés nyújt a magyarországi és a határon túli területek emlékhelyeiről.

,,Senki sem tudja, mi a legnagyobb szörnyűség, amire képes… míg meg nem teszi.”

A könyv a következő hetekben Németországban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában is megjelenik.

A könyv éppen a szerző 40. születésnapja alkalmából jelent meg.

Meg lehet-e bocsátani a hűtlenséget?

Élvezetes, kötetlen hangvételű beszélgetés Komáromban.

November 27-én került sor Polgár Anikó Paleocsontevés című gyermekverskötetének bemutatójára a Csemadok pozsonyi székházában.  

Közelmúltunk történelmének fehér foltjait, traumáit és sorstragédiáit dolgozza fel Kováts Judit író, történész-levéltáros harmadik, Hazátlanok című könyve, amelyet Kassán is bemutatott.

Dunán innen, Csilizközben címmel jelent meg a napokban egy kötet, szerzője Csicsay Alajos, Felvidéki Magyar Pedagógus-díjas tanár, író.

A bővített kiadásban, az Utcáról utcára részben pedig körbejárhatjuk a 75-100 évvel ezelőtti Dunaszerdahelyt, amiből mára legfeljebb mutatóban maradt meg néhány épület.

Visszidensek tartottak érdekfeszítő beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót csütörtök este a rimaszombati Csillagházban. Hogy kik ők és mi köti őket össze, miben közös a sorsuk és hogy mit is takar pontosan ez a szó, arra mind-mind fény derült.

A mátyusföldi fáma szerint a szeli legénynek még ma is kell, hogy bicska legyen a zsebében, ha útnak indul otthonról. Még a huszadik század derekán is belengték a környéket a szeli bicskásokról szóló legendák.

A kopjafát, amely Vass Ferenc, a falu szülötte keze munkáját dicséri, ideiglenesen a kultúrházban helyezték el, végleges helye azonban a kultúrház előtt lesz.

Vannak "anyább anyák", vagy felesleges a rivalizálás?

Hitvallása, hogy egy nőnek a családja legyen az első, de emellett legyen egy hivatása is.