Kételyen és vétken túl
Elsőkötetes szerzőnek lenni nagy felelősség, hiszen ahogy az első elkészül, rögtön a folytatáson kell aggódnia az illetőnek, ha nem akarja, hogy gyorsan elfelejtsék őt az olvasók.
M. Kovács Melinda A vétkeinken túl című könyvének bemutatóján ez a kijelentés is elhangzott, ha nem is pontosan így. A napokban mutatták be ugyanis a dunaszerdahelyi írónő második kötetét Dunaszerdahelyen. Sokan szerették volna látni, hallani A kételyen túl című kötet íróját, aki a könyv folytatásáról beszélgetett Bartalos Tóth Ivetával, a Mert nőnek lenni jó workshopok egyik szervezőjével.
Iveta részletekbe menően faggatta a szerzőt, s minél több mindent akartak átadni a közönségnek Melindából és könyve hősnőjéből, Kingából, annál több fontos részletre derült fény a történetből is. Ám nemcsak a történetről esett szó, hanem arról is, hogyan született meg a sztori és miért tartott az írónőnek négy évig megírnia az első részt.
Nagy bátorságra vall, ha valaki képes azt mondani egy megírt történetre, hogy készen van (sosincs készen), már csak ki kell adatni. Melinda első köteténél is hasonlóképpen történt a dolog, csak őt egyetlen ember erősített meg abban, hogy adassa ki: saját maga. Illetve utána a szerkesztője, aki pár pozitív gondolat után a negatívumokat már sokkal könnyebben vetette papírra.
A második kötetnél már más volt a helyzet, de A vétkeinken túl egy év alatt kész is lett. Minden csak elhatározás kérdése.
A közönség arra is választ kapott, hogy Kingát úgy kell-e elképzelni, amilyen maga Melinda, vagy egy teljesen átlagos nő képére festette meg a főszereplőt az írónő, aki nem műmellekkel és műszempillával van felvértezve (igazából Melinda sem így néz ki).
A nagy kérdés is elhangzott: meg lehet-e bocsátani a hűtlenséget? Ehhez a dologhoz nagyon erős jellemnek kell lenni, és nem a másik fejéhez vágni a múltban elkövetett tetteit. Valójában saját magunkban kell rendet teremteni, és megbékélni a tudattal, meg a lelkiismeretünkkel, hiszen csak így tudunk továbblépni az életben.
Természetesen rengeteg olyan válaszra is fény derült, amelyeket azok is megtudhatnak, akik még csak most fogják elolvasni a könyveket. Iveta nem kímélte a szerzőt és az olvasókat sem, de nevetésben és bólogatásban sem volt hiány. A beszélgetés után a könyveket sokan helyben megvásárolták, hogy részesévé váljanak Kinga és a többi szereplő életének.
A harmadik rész pedig várat magára, ám Melinda nyárig nem nyilatkozik arról, lesz-e harmadik rész vagy sem. Az olvasók örülnének neki, csak erről talán még Melinda sem tud. De az biztos, hogy kételyen és vétken már túl van.
