Bemutatták Vajda Barnabás Dunaszerdahelyről szóló könyvét
Könyvbemutatót szerveztek a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban (Sárga kastély), amelynek főszereplője Vajda Barnabás és könyve, Dunaszerdahely 1945–1989 volt.
A Csallóközi Múzeum kiállítóterme az enyhítéseknek köszönhetően ismét fogadni tudta vendégeit. Az előadás előtt azonban kötelező volt mindenkinek a kézfertőtlenítés és a szájmaszkok viselete. A teremben elhelyezett székek között felállított távolság is bizonyítottan az elővigyázatosságnak volt köszönhető.
A kötet szerzőjével, Vajda Barnabás történésszel, a komáromi Selye János Egyetem történelem szakos docensével Nyári István beszélgetett, aki mindenekelőtt üdvözölte Dunaszerdahely polgármesterét, Hájos Zoltánt és Nagy Ivánt, a múzeum igazgatóját.
A könyvbemutató minden dunaszerdahelyi és a Csallóközből származó embert elgondolkodtatott, hiszen a kötet témáját és a két időszak közti kort eddig még senki nem dolgozta fel. Mostanáig. A Dunaszerdahely 1945–1989 című mű tíz éven keresztül íródott, Vajda Barnabás három nagy levéltár forrásaiból merített (Dunaszerdahely nincsen köztük, mivel nincs levéltára, ami a szerző szerint nagyon elszomorító dolog) és számos élő beszédes interjút készített volt politikussal, közemberrel, sőt még a húsfeldolgozó iparban dolgozókkal is. A kötet a város történetét, a magyarság kérdését vizsgálja, kritikus hangvételben.
A szerző olyan tényekre és kérdésekre keresett válaszokat, amelyek a kommunizmus idején nem voltak mindig egyértelműek és nyilvánvalóak a cenzúra miatt. Mi történt a dunaszerdahelyi Fehér kastéllyal? Hogyan és mikor építették meg a Dunaszerdahelyt megkerülő útvonalat? Lehetséges, hogy az akkori vezetőség tudatosan törölte el a magyarságot?
A bemutató Nagy Iván (aki a könyvben is megszólal) történetével végződött, aki elmesélte, hogyan sikerült találkoznia magával a pápával.
A könyvet limitáltan lehetett ,,megvásárolni", az adományokat a református gyermekmisszió részére gyűjtötte a szerző.
