Szinte egyetlen olyan műve sincs, amelyben egy-egy alakon vagy képen meg ne csillanna valamilyen komáromi szín vagy hangulat.
Nehéz időkben felettébb szükségünk van az ikonokra, amelyek valójában imák, fohászok.
A Löffler Múzeum 1993-ban nyílt meg a nagyközönség előtt.
Gabriele grófnő lelkes és tehetséges amatőr festőből félprofesszionális festőművésszé vált, akit gazdag művészeti tevékenység jellemzett.
Ötödik alkalommal hirdeti meg a Hagyományok Háza Nyitott Műhelye rajzpályázatát.
A hatalmas festménybe több mint 140 országból érkezett gyerekrajzokat is beleillesztett.
Továbbra is várják a pályázatokat kilenc művészeti területen, amelynek beadási határideje 2021. március 22.
Komáromi munkái közül kiemelendő az aradi és komáromi vértanúk emlékműve, az Esterházy János- dombormű és az Egressy Béni-szobor.
Március 15-től a Propeller épületénél tekinthető meg az Egy ember lelke (Duša jedného človeka) című fotókiállítás.
Animációs filmeket 1976-tól készített, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét.
A festmény nem egy „egyszerű” polgári portré, hanem egy olyan személy családjának a portréja, aki Pozsonyban több fontos városi funkciót töltött be, és aki karrierje- és társadalmi élete csúcsán volt.
A Királyhelmecen élő Horváth Károlyt mindig is vonzotta az alkotás.
Egy míves sisak és egy páncéling hátrésze került vissza eredeti helyére.
A pályamunkák nem csak postai úton, hanem Juhász Brigitta felvidéki koordinátoron keresztül is eljuttathatók a rajzpályázat kiíróihoz.
A Sotheby's közlése szerint a festmény látható volt korábban már katalógusokban, a nyilvánosság előtt azonban még sohasem mutatták be.
"Igyekszem elérni, hogy az alany, illetve a környezete a bizalmába fogadjon, kellően közel engedjen magához, a jelenlétem ne legyen számára zavaró."
Eltávozott a fúziós jazz ikonikus alakja is.
A projekt összegyűjti és digitálisan megőrzi Vaszilij Kandinszkij ikonikus munkáit és exkluzív életrajzi fényképeit.
Kiselejtezett fegyvereket alakít át hangszerré Nikola Macura, szerb szobrászművész.
Az Aquinói Szent Tamást (1225-1274) ábrázoló legrégebbi ismert freskót tárták fel Firenzében.
A kétgyermekes alkotóember saját bevallása szerint „az ősi tájként még megmaradt Csallóköz szerelmese“.
Január 28-án folytatódik az Átalvető – Táncházról és társművészetekről online-programsorozata. Ezúttal a női testkép, a koronként és társadalmi rétegenként eltérő női szépségideál kerül a fókuszba.
Alkotásain keresztül a mai társadalom deformált rendszerére szeretne rámutatni.
