Hét szabad elmélkedés a művészetről

2021. június 4., 09:35
Radi Anita

Május elején nyílt meg a 7x7. Hét szabad elmélkedés a művészetről (7x7. Sedem slobodných úvah o umení) című kiállítás a Szlovák Nemzeti Galéria épületében, az Esterházy palotában.

sadovska_radi
Fotó: Radi Anita

A 7x7. Hét szabad elmélkedés a művészetről című kiállítás abból a sikeres kurátorcikk-sorozatból indul ki, amely a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) platformján jelent meg, és amelyben a galéria kurátorai különféle tematikák alapján válogattak össze művészeti alkotásokat a SNG gyűjteményéből.

Ebből a népszerű tematikus ciklusból hetet választott ki a galéria, amelyeket most megpróbáltak az interneten közzé tett sorozat alapján élőben is rekonstruálni és kiállítani az eredeti alkotásokat.

A tárlat tágabb értelemben az online kultúra térnyerésére is reflektál a koronavírus-járvány alatti karanténintézkedések során, amikor a virtuális környezetet nem csak kiegészítésként, de egy valódi kiállítás kiindulópontjaként is szolgál. A hét mikro-kiállítás az online kurátori munka lehetőségeit és egyben korlátait is bemutatja.

A „Csak a szemek” nevezetű tematikus részt Katarína Bajcurová, a Modern és kortárs művészetek kurátora készítette. A koronavírus járvány egy olyan új dolgot hozott számunka, amelyre eddig nem figyeltünk oda: sokkal többet kommunikálunk a szemeinkkel. A védőmaszkok hirtelen eltakarták az ajkakat, a mosoly láthatatlanná vált, így csak a tekintet, a szemek maradtak. Ezért ebben a részben olyan alkotások kerülnek bemutatásra a galéria gyűjteményéből amelyek a szemekre, és azok ősi szimbolikájára reflektálnak.

Ilyen Mednyánszky László híres magyar festőművész Csavargó című festménye, avagy egy másik kiállított alkotása, ami egy lázadó arcát ábrázolja piros ruhában.

Mednyánszky sokszor festette meg a társadalom peremén élő csoportok – csavargók, vándorok, koldusok stb. portréit, és akarta megmutatni „csodás és egyben riasztó arcukat”.

mednyanszky_radi
Mednyánszky László: Lázadó piros ruhában (1905-1915). Csavargó (1900 körül).

A Kisszebenből származó Csontváry Kosztka Tivadar vízionárius festészete mély tartalommal társul.

A nemzeti galéria gyűjteményében csak egy festmény található Csontvárytól, amely egy imádkozó idős asszonyt ábrázol, aki extatikus tekintettel pillant fölfelé az égre. Az alkotás a részben elfeledett művek közé tartozik tájainkon, holott egy rendkívül kifejező festményről van szó.

csontvary_radi
Csontváry Kosztka Tivadar: Imádkozó idős asszony (1900).

Az 1924-ben készült önarcképén Gwerk Ödön a tárgyilagosság szigorú ecsetjével megfestve áll előttünk, egyik szemét fekete szemkötő fedi.

Gwerk a két világháború közötti korszak felvidéki tájképfestészetének jelentős képviselője. Tájképein keresztül rendhagyó módon tudott szólni korának társadalmi és szociális valóságáról is (június 13-ig a Párhuzamok és paradoxonok című kiállítás keretében Gwerk Ödön 80 remekművét tekinthetik meg a Pozsonyi Városi Galéria kiállítótermeiben).  

gwerk_odon_radi
Gwer Ödön: Önarckép (1924).

Dorota Sadovská, a szlovák kortárs festőművészet egyik kiemelkedő alakja.

A Szentek ciklusa című festménysorozatán a szentek alakjai élénk sárga színben tűnnek fel, éles perspektívából és fölülnézetből jeleníti meg őket. Minden szóban forgó szentnél annak hagyományos attribútumai kerülnek előtérbe, amelyet a művész rendhagyó módon szeretné közelebb hozni a közönséghez. Szent Lúcia a keresztények által az V. század óta tisztelt szűz és vértanú volt, egyben a szembetegségben szenvedők és vakok védőszentje. Miután nem volt hajlandó hitét feladni, római katonák kiszúrták a szemét. Sadovská Szent Lúciát szemére tett kezekkel ábrázolja, aki csak belső láttással lát, amely fokozatosan megnyílik előttünk.

sadovska_sng
Dorota Sadovská: Szentek ciklusa (1998-1999).

A kortárs szlovák képzőművészet terén szintén figyelemreméltó Laco Teren Istennő című szürrealisztikus alkotása,

amelyen a művész a harmadik szem metafórájára reflektál. A szemek itt egy női testen jelennek meg.

teren_radi
Laco Teren: Istennő (1999).

A „Hét dolog az ételről” című részben Katarína Kolbiarz Chmelinová, a Régi művészeti gyűjtemény kurátora olyan alkotásokat válogatott ki, amelyek az ételekhez – élelmiszerekhez és italokhoz köthetők.

Az étel egzisztenciális szükségletként kezdetektől fogva végig kísérte az emberiséget. Az ételek a műalkotásokon is helyet kaptak. Általában az egyes jelenetekbe, avagy tájképekbe lettek beültetve, ugyanakkor főszerepben is feltűnhetnek. Az étel egy művész kezében inspirációforrásá válik és a lélek táplálékává.

Izbighy Vörös István Mihály barokk festménye a csendélet zsánerébe tartozik.

Az előtérben sütőtökök és uborkák láthatók az alkotás azonban rejtett krisztológiai jelentést is tartalmaz. A domináns három sütőtök nem csak a gazdagság és jólét, de Isten irgalmasságának szimbóluma is. A három uborka Krisztusra, avagy közvetlenül a feltámadására utal, végül az Úr és a mártírok földi szenvedéseinek általános szimbóluma - a bogáncs is megjelenik a kép bal oldalán.

A festmény egyik sarkában a foltos béka alakja a halálra utal, és láthatunk két madarat is, akik rovarokat csipegetnek ki a fatönk kérge alól.

A festményt állítólag úgy is szokták interpretálni, mint kritikát a korabeli társadalmi, különösen egyházi viszonyokkal kapcsolatban az akkori Magyarországon.

csendelet_radi
Izbighy Vörös István Mihály: Csendélet sütőtökökkel és uborkákkal (1734).

Lucas van Valkenborch flamand festőtől származik a Nyár allegóriája című alkotás.

A művész a nyarat egy szépséges kertésznőként képzelte el, akit szezonális virágok és termések (zöldségek, gyümölcsök) vesznek körül. A festmény nagyon népszerű volt abban az időben, és több másolata is ismert.

nyar_allegoriaja_sng
Lucas van Valkenborch: A Nyár allegóriája (1595 körül).

Az ételekkel kapcsolatos alkotások között figyelemreméltó Andy Warhol kulturális ikonná vált műve – a Campbell leveskonzerv-sorozat.

Warhol az amerikai pop-art egyik meghatározó alakja volt, 1962-ből származó leveskonzerv-sorozata az irányzat egyik jelképévé vált.

warhol_radi
Andy Warhol: Campbell leveskonzerv-sorozat (1968).

Az „Arany a képen” című részt Dušan Buran, a Régi művészeti gyűjtemények főkurátora készítette.

Az arany ősidők óta tiszteletet parancsoló eszköz, ritkasága miatt különösen értékes. Elsősorban a gazdagság és a luxus szinonimajaként emlegetik.

aldo_krisztus_sng
1800-1900 közötti időszakból származik egy ismeretlen orosz ikonográfus alkotása, amely az áldó Krisztust ábrázolja.
popradi_madonna_radi
1484-ből származik Lőcsei Miklós mester Poprádi Madonna című alkotása.
gode_lajos_radi
Gode Lajos Angyal (1735 után) és Szent János evangélista (1760 körül) című aranyozott szobrai.

Christoffel Pierson holland festő Kirké és Odüsszeusz társai (1660) című festmény a híres mitológiai jelenetet eleveníti fel.

Kirké előkelő aranytrónja a kompozícióban fontos funkcióval bír, mivel a festmény legfontosabb alakjára összpontosítja a figyelmet, amely ezáltal eszközként is szolgál Kirké természetfeletti státuszának kifejezéséhez.

kirke_sng
Christoffel Pierson: Kirké és Odüsszeusz társai (1660).

A keresztény hagyomány úgy tanítja, hogy

Jézus legkorábbi ábrázolása a Szent Mandylion ikon, azaz a nem emberi kéz által keletkezett mennyei eredetű Jézus kép.

A nemzeti galéria gyűjteményében található egy ismeretlen ikonográfus Mandylion nevezetű alkotása (1500-1550).

mandylion_sng
Ismeretlen ikonográfus: Mandylion (1500-1550).
Az egyes kiállítótermekben összesen hét tematikus mikro-kiállítást láthatnak a vendégek, amelyeket a nemzeti galéria kurátorai készítettek:
1. Csak a szemek (Katarína Bajcurová);
2. A művészek körében lévő egészségügyi szakemberekről (Vladimíra Büngerová);
3. Az ételekről (Katarína Chmelinová);
4. Hét grafikus pillantás a színházra (Martin Čičo);
5. Hét fátyol a lélek, a test és az anyag bonyolult kapcsolatairól (Lucia G. Stach);
6. Arany és művészet (Dušan Buran);
7. A természet gyógyító erejéről (Lucia Almášiová).

 

Kövesse facebook oldalunkat is!