Hét szabad elmélkedés a művészetről
Május elején nyílt meg a 7x7. Hét szabad elmélkedés a művészetről (7x7. Sedem slobodných úvah o umení) című kiállítás a Szlovák Nemzeti Galéria épületében, az Esterházy palotában.
A 7x7. Hét szabad elmélkedés a művészetről című kiállítás abból a sikeres kurátorcikk-sorozatból indul ki, amely a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) platformján jelent meg, és amelyben a galéria kurátorai különféle tematikák alapján válogattak össze művészeti alkotásokat a SNG gyűjteményéből.
Ebből a népszerű tematikus ciklusból hetet választott ki a galéria, amelyeket most megpróbáltak az interneten közzé tett sorozat alapján élőben is rekonstruálni és kiállítani az eredeti alkotásokat.
A tárlat tágabb értelemben az online kultúra térnyerésére is reflektál a koronavírus-járvány alatti karanténintézkedések során, amikor a virtuális környezetet nem csak kiegészítésként, de egy valódi kiállítás kiindulópontjaként is szolgál. A hét mikro-kiállítás az online kurátori munka lehetőségeit és egyben korlátait is bemutatja.
A „Csak a szemek” nevezetű tematikus részt Katarína Bajcurová, a Modern és kortárs művészetek kurátora készítette. A koronavírus járvány egy olyan új dolgot hozott számunka, amelyre eddig nem figyeltünk oda: sokkal többet kommunikálunk a szemeinkkel. A védőmaszkok hirtelen eltakarták az ajkakat, a mosoly láthatatlanná vált, így csak a tekintet, a szemek maradtak. Ezért ebben a részben olyan alkotások kerülnek bemutatásra a galéria gyűjteményéből amelyek a szemekre, és azok ősi szimbolikájára reflektálnak.
Ilyen Mednyánszky László híres magyar festőművész Csavargó című festménye, avagy egy másik kiállított alkotása, ami egy lázadó arcát ábrázolja piros ruhában.
Mednyánszky sokszor festette meg a társadalom peremén élő csoportok – csavargók, vándorok, koldusok stb. portréit, és akarta megmutatni „csodás és egyben riasztó arcukat”.
A Kisszebenből származó Csontváry Kosztka Tivadar vízionárius festészete mély tartalommal társul.
A nemzeti galéria gyűjteményében csak egy festmény található Csontvárytól, amely egy imádkozó idős asszonyt ábrázol, aki extatikus tekintettel pillant fölfelé az égre. Az alkotás a részben elfeledett művek közé tartozik tájainkon, holott egy rendkívül kifejező festményről van szó.
Az 1924-ben készült önarcképén Gwerk Ödön a tárgyilagosság szigorú ecsetjével megfestve áll előttünk, egyik szemét fekete szemkötő fedi.
Gwerk a két világháború közötti korszak felvidéki tájképfestészetének jelentős képviselője. Tájképein keresztül rendhagyó módon tudott szólni korának társadalmi és szociális valóságáról is (június 13-ig a Párhuzamok és paradoxonok című kiállítás keretében Gwerk Ödön 80 remekművét tekinthetik meg a Pozsonyi Városi Galéria kiállítótermeiben).
Dorota Sadovská, a szlovák kortárs festőművészet egyik kiemelkedő alakja.
A Szentek ciklusa című festménysorozatán a szentek alakjai élénk sárga színben tűnnek fel, éles perspektívából és fölülnézetből jeleníti meg őket. Minden szóban forgó szentnél annak hagyományos attribútumai kerülnek előtérbe, amelyet a művész rendhagyó módon szeretné közelebb hozni a közönséghez. Szent Lúcia a keresztények által az V. század óta tisztelt szűz és vértanú volt, egyben a szembetegségben szenvedők és vakok védőszentje. Miután nem volt hajlandó hitét feladni, római katonák kiszúrták a szemét. Sadovská Szent Lúciát szemére tett kezekkel ábrázolja, aki csak belső láttással lát, amely fokozatosan megnyílik előttünk.
A kortárs szlovák képzőművészet terén szintén figyelemreméltó Laco Teren Istennő című szürrealisztikus alkotása,
amelyen a művész a harmadik szem metafórájára reflektál. A szemek itt egy női testen jelennek meg.
A „Hét dolog az ételről” című részben Katarína Kolbiarz Chmelinová, a Régi művészeti gyűjtemény kurátora olyan alkotásokat válogatott ki, amelyek az ételekhez – élelmiszerekhez és italokhoz köthetők.
Az étel egzisztenciális szükségletként kezdetektől fogva végig kísérte az emberiséget. Az ételek a műalkotásokon is helyet kaptak. Általában az egyes jelenetekbe, avagy tájképekbe lettek beültetve, ugyanakkor főszerepben is feltűnhetnek. Az étel egy művész kezében inspirációforrásá válik és a lélek táplálékává.
Izbighy Vörös István Mihály barokk festménye a csendélet zsánerébe tartozik.
Az előtérben sütőtökök és uborkák láthatók az alkotás azonban rejtett krisztológiai jelentést is tartalmaz. A domináns három sütőtök nem csak a gazdagság és jólét, de Isten irgalmasságának szimbóluma is. A három uborka Krisztusra, avagy közvetlenül a feltámadására utal, végül az Úr és a mártírok földi szenvedéseinek általános szimbóluma - a bogáncs is megjelenik a kép bal oldalán.
A festmény egyik sarkában a foltos béka alakja a halálra utal, és láthatunk két madarat is, akik rovarokat csipegetnek ki a fatönk kérge alól.
A festményt állítólag úgy is szokták interpretálni, mint kritikát a korabeli társadalmi, különösen egyházi viszonyokkal kapcsolatban az akkori Magyarországon.
Lucas van Valkenborch flamand festőtől származik a Nyár allegóriája című alkotás.
A művész a nyarat egy szépséges kertésznőként képzelte el, akit szezonális virágok és termések (zöldségek, gyümölcsök) vesznek körül. A festmény nagyon népszerű volt abban az időben, és több másolata is ismert.
Az ételekkel kapcsolatos alkotások között figyelemreméltó Andy Warhol kulturális ikonná vált műve – a Campbell leveskonzerv-sorozat.
Warhol az amerikai pop-art egyik meghatározó alakja volt, 1962-ből származó leveskonzerv-sorozata az irányzat egyik jelképévé vált.
Az „Arany a képen” című részt Dušan Buran, a Régi művészeti gyűjtemények főkurátora készítette.
Az arany ősidők óta tiszteletet parancsoló eszköz, ritkasága miatt különösen értékes. Elsősorban a gazdagság és a luxus szinonimajaként emlegetik.
Christoffel Pierson holland festő Kirké és Odüsszeusz társai (1660) című festmény a híres mitológiai jelenetet eleveníti fel.
Kirké előkelő aranytrónja a kompozícióban fontos funkcióval bír, mivel a festmény legfontosabb alakjára összpontosítja a figyelmet, amely ezáltal eszközként is szolgál Kirké természetfeletti státuszának kifejezéséhez.
A keresztény hagyomány úgy tanítja, hogy
Jézus legkorábbi ábrázolása a Szent Mandylion ikon, azaz a nem emberi kéz által keletkezett mennyei eredetű Jézus kép.
A nemzeti galéria gyűjteményében található egy ismeretlen ikonográfus Mandylion nevezetű alkotása (1500-1550).
1. Csak a szemek (Katarína Bajcurová);
2. A művészek körében lévő egészségügyi szakemberekről (Vladimíra Büngerová);
3. Az ételekről (Katarína Chmelinová);
4. Hét grafikus pillantás a színházra (Martin Čičo);
5. Hét fátyol a lélek, a test és az anyag bonyolult kapcsolatairól (Lucia G. Stach);
6. Arany és művészet (Dušan Buran);
7. A természet gyógyító erejéről (Lucia Almášiová).
