Filmek, könyvek, zenék. Minden, amit látni, olvasni vagy hallgatni érdemes!
A Corvin mozgóképszínházat száz éve, 1922. november 21-én nyitották meg.
Egy fiatal és kíváncsi természetű tudós igyekszik megfejteni Nemo titkát, hogy miért zárkózott el a civilizációtól.
A sajógömöri Kovács István azzal írta be nevét a szlovákiai magyar irodalomba, hogy az 1948 decemberében elindult Új Szóban neki jelent meg az első verse.
Az író egyfajta tankönyvnek is szánta a művet, de a zenekedvelők is érdeklődéssel lapozhatják.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korát még nem mutatták be ilyen újszerű, modern hangzás- és látványvilággal.
„Életem nagy része visszhangtalansággal telt el.” Ezt a ma 125 éve született Fábry Zoltán nyilatkozta 70. születésnapján.
Nincs is jobb időtöltés annál, mintha az ember rászán napi pár percet arra, hogy „használja a fejét”.
A rendkívül népszerű énekesnő több mint öt évtizede tartó pályafutása legjobb dalai közül válogat az alkalomra.
A Távoli tűz elfeledteti az olvasóval, hogy a történet egy idegen világban játszódik, a kulisszák a sumer városállamok korát idézik.
Meglepő kérdés egy nagy operaénekestől.
Elkészítik Magyarország első összbábszínházi halászléjét az ország mind a 12 bábszínházának közreműködésével, így is ünnepelve a születésnapot.
Négyezer éves utazás, 500 oldalon.
Kánikulában jó elolvasni a Kánikulát.
Mindig inspirálja az új közeg, az új kollégák és minden, ami szakmai kihívás, árulta el magáról a színész.
A 188 bemutatott tárgy egyrészt régészeti ásatások eredményeként került a múzeumba,
Kétszer kezdte újra a semmiből az életét, s kétszer lett egy kisebbségi irodalom elindítója.
A Hidegvérrel, noha nem egy könnyed olvasmány, de mégis nehezen letehető könyv, helye van a könyvespolcunkon.
Az 1881-es születésű Afrika-kutató hat alkalommal járt a fekete kontinensen, összesen 16 évet töltve ott.
Az online világ és a valóság közötti szakadékról énekel Ember legyél című új dalában José.
A legendás zenekar felvételeinek sorát nyitó CD-ken az első, 1968-as nagylemezt megelőző időszak kislemezeit, rádiófelvételei szerepelnek.
Csanda Sándornak sok szempontból az úttörő szerep jutott a II. világháború utáni (szlovákiai) magyar irodalomtörténetben.
