2022. augusztus 7., 10:52

Óriás magányban egy pacsirta száll

Imádom Weöres Sándor verseit. Csupa dallam, ritmus, míves mestermunka minden egyes sora. 

pacsirta

Az legutóbbi hőhullám idején, amikor a forróság már kis híján az őrületbe kergetett, eszembe jutott Kánikula című rövidke, három versszakos költeménye.

Rengetegszer szavaltam annak idején kisfiamnak is… Annyira kifejező, annyira igaz. És hát a vége, az lelkemnek maga a simogatás. Mert láttam én is pacsirtát énekelni gabonatábla felett.

„Szikrázó / az égbolt, / aranyfüst a lég, / eltörpül / láng-űrben / a tarka vidék. Olvadtan / a tarló / hullámzik, remeg, / domb fölött / utaznak / izzó gyöngyszemek. Ragyogó / kékségen / sötét pihe-szál: / óriás / magányban / egy pacsirta száll.” 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/31. számában.
 
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.