A háborúban elesett költő élete ebben is összecseng azoknak a kárpátaljai magyaroknak (is) az életével, akiket besoroztak.
350 tanuló szavalta Petőfi versét a kultúrház előtt.
Az élő zene varázsa Szarka Gyuláékkal. A program a Kossuth-díjas muzsikus tavaly megjelent Petőfi dícsérete című albumának gerincére épült.
A kiállításnak a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola ad otthont.
Petőfi tájainkon tett kalandozásairól Magyar Zoltán, a Néprajztudományi Intézet munkatársa írt egy igazán olvasmányos, fényképekkel, levelezésekkel gazdagon illusztrált könyvet.
Áttekinthetővé teszik a bicentenárium programjait.
Megjelent a márciusi ifjakat és Petőfi Sándor forradalmi szereplését, valamint a március 15-ei eseményeket bemutató magyar film első teljes előzetese.
„Akarni magyarnak lenni – az életműve mellett ez a legfontosabb örökség, amelyet Petőfi hagyott ránk. Életprogramnak is becsületes vállalás.”
Hej, Sándor, látnád, hogyan közlekedik az irodalom manapság, bizony elcsodálkoznál!
Petőfi és Arany barátságát felelevenítő irodalmi összeállítást láthatott a közönség.
1823. január 22-én szatmárcsekei magányában Kölcsey Ferenc pontot tett a Hymnus című költeményének a végére.
A tárlat az életmű főbb problémaköreit megidézve mutatja be Petőfi Sándor alakját.
Nyárasdon minden évben megemlékeznek Petőfiről
A Petőfi Sándor-emlékév végéig több mint 200 helyszínt terveznek meglátogatni.
Zenés tisztelgés a 200 éve született Petőfi Sándor előtt.
Petőfi a nép nyelvét emelte be a magyar költészetbe, közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, a formai tökélynél fontosabbnak tartotta mondandójának, gondolatainak hiteles megfogalmazását.
Ráadásként a mécsesek fényénél, mintegy nyolcvan torokból zengett a karácsonyi hangulatot teremtő Csendes éj...
Csütörtökön felkerült a Youtube-ra az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó Most vagy soha! látványos előzetese.
Folytatódik a középiskolásoknak meghirdetett vetélkedőhöz közölt segédanyagaink sora.
Amikor Petőfi Sándor beiratkozik Aszódra, még csak tizenkét éves múlt, s mikor távozik 15 és fél éves, tehát Aszódon lett a gyermekből kamasz.
A tanuláson kívül Petőfi már itt is kitűnt önművelődési hajlamával, ugyanis nagyon sokat olvasott.
A pozsonyi nélkülözés nem törte meg a költőt, hanem felrázta. Összeszedte minden erejét az alkotásra, és a helyzete is megváltozott.
A költő 1841. október közepén távozott Pozsonyból. Pápára gyalogolt, ahol újból iskolapadba ült. Itt diákoskodva jelent meg nyomtatásban első verse, A borozó, az Athenaeumban, a kor legjelesebb irodalmi lapjában.