A 38 éves író vénemberes, hátborzongató lemondással illette addigi műveit és általában a kortárs irodalmat.
A könyv a szerző korábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt, két elbeszélést, két novellát és egy esszét tartalmazott.
A Magyar Helikon 1974-ben jelentette meg a Homérosznak tulajdonított eposzok és költemények gyűjteményes kötetét.
A magyar irodalomban Janus Pannonius volt az első (ön)tudatos költő, de Balassi Bálint az első, aki világirodalmi rangra emelte azt, mégpedig immár magyarul.
Katona Imre művészettörténész több könyvet is jegyez, én most a Bruegel és Batthyányak című kötetére hívnám fel a figyelmet.
A bonyolultnak kínálkozó tartalom, az idősíkok sűrű váltogatása semmit sem ront az olvasmányosságon.
Magyar fiatalok nemzedékei nőttek fel Rejtő Jenő regényein, rongyosra olvasva őket.
1977 magyar irodalmi életének egyik szenzációja Weöres Sándor Három veréb hat szemmel című vaskos, mintegy ezer oldalas kötetének a megjelenése volt.
Versekkel és költői gondolatokkal telt meg a Nosztalgia Pub Dunaszerdahelyen.
Mint egy lágy tavaszi fuvallat, úgy hat Tóth Árpád: Április című verse.
Megint elment egy nagy öreg. Duba Gyula Kossuth-díjas író, a felvidéki prózaírás doyenje 94. életévében távozott közülünk.
Jarno József szerencsésnek mondhatta magát, mert a szlovenszkói magyar irodalom „befogadta”, s nem kezelte emigráns íróként, holott az volt.
Örkény megsejtett valamit a költészet hatalmáról, a hétköznapok elé állított görbe tükör erejéről.
Sat Okh a lengyelországi Gdanskban van eltemetve, és sokan még a származását is vitatják.
Nem szokványos életrajz, sokkal inkább egyfajta erkölcsteológiai elmélkedés Dávid Zsuzsa: Esterházy János, a szeretet politikusa című munkája, amely az Erkölcsteológiai Dolgozatok című sorozat első könyveként jelent meg.
40 éve nincs közöttünk Gyurcsó István.
Adyról köztudott, hogy csodálatos istenes verseket írt, ha éppen rosszul ment a sora, és elkelt némi segítség odafentről.
Varga László könyve rendezett áttekinthető, kiválóan alkalmas a böngészésre
Elhunyt Czakó Gábor Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban.
Szolzsenyicin kisregénye, az Ivan Gyenyiszovics egy napja a szovjet koncentrációs táborok világának megrázó krónikája.
Egy rövid idő a kártyázásra lehetőséget teremt arra, hogy elmélyedjünk gondolatainkban, és ráébredjünk olyan aspektusokra, amelyekre rohanó életünk közepette nem fordítanánk figyelmet.
Nehéz Ferenc földi mivoltában nincs már velünk, művei viszont várják, hogy mielőbb közkinccsé váljanak.
A könyv egyaránt magával ragad gyermeket és felnőttet, s olyan világba repíti, ahol a lehetetlen valósággá válik.
Megszámlálhatatlanul sok történet játszódik a vonaton, jó és rossz egyaránt, nemcsak szerelmek szövődtek vasúton utazva, hanem tragédiák is.