2024. április 15., 18:35

Zenés irodalmi kocsma a magyar költészet napján – KÉPEKKEL

A Vámbéry Polgári Társulás József Attila születésnapjára Versünnep címmel irodalmi estet szervezett laza, kötetlen stílusban, amit a helyszínválasztás is indokolt, hiszen a dunaszerdahelyi Nosztalgia Pub nem egy decens kávéház, hanem a helyiek körében nagy népszerűségnek örvendő söröző.

zenes-irodalmi-kocsma-a-magyar-kolteszet-napjan_
Galéria
+12 kép a galériában
Zenés irodalmi kocsma A magyar költészet napján
Fotó: Lacza Gergely

Így aztán az est hangulata már a hivatalos megszólalások előtt is teljesen fesztelen, mondhatni „haveri” volt, ahogy az egy ilyen helyen elvárható. Az est vendégeinek névsora illusztris volt, hiszen elvileg két József Attila-díjas irodalmár, és mindenféle más díjas további költők, zenészek is szerephez jutottak volna a pub központi részében, azon a zsebkendőnyi területen, ahová nem is tudom, hogy fért be ennyi ember, de mégis mindenki kényelmesen elhelyezkedett.

A jó kocsmák varázsához, úgy látszik, hozzátartozik az ilyesmi. A feltételes mód azonban olyan okból íródott, hogy Hodossy Gyula és Ravasz József mellett Tóth Lászlót és Z. Németh Istvánt hiába kerestük, ugyanis az aznapi budapesti Versmaraton túl hosszúra sikerült nekik, így a kora esti dunaszerdahelyi kezdést már nem érhették el... Hodossy Gyulán és Ravasz Józsefen kívül azonban itt volt Bertók István, aki zongoraimprovizációival emelte az est fényét. Sercel Szonja és Nagy Tibor pedig a jelenlévő költők „magyar hangjaiként” értő olvasással interpretálták versíróink költeményeit.
zenes-irodalmi-kocsma-a-magyar-kolteszet-napjan
Zenés irodalmi kocsma A magyar költészet napján
Fotó:  Lacza Gergely

Az est moderátora Tóth Katalin volt, aki bevezetőjében röviden bemutatta és méltatta a jelenlévő vendégeket, majd hozzátette:

Ez az est egy rendhagyó találkozás, nem pedig egy klasszikus, sablonszerű, irodalmi beszélgető est lesz, és nem azok a kérdések fognak itt elhangzani, amelyeket a költők már X alkalommal megválaszoltak, vagy amelyekre a választ megtaláljuk bárhol a neten (már ha éppen valaki kíváncsi rá). Itt mi ma este sztorikra vagyunk kíváncsiak, hogy bontakozzanak ki a mi költőink. Természetesen verseket is fogunk hallani, hiszen Versünnep van ma és zenei élményekben sem fukarkodunk majd.”
hodossy-gyula-toth-katalin-es-ravasz-jozsef
Hodossy Gyula, Tóth Katalin és Ravasz József
Fotó:  Lacza Gergely

Mi a vers, mi a költészet, kérdezte Tóth Katalin Hodossy Gyulát és Ravasz Józsefet, miután felsorolt néhány közmegegyezésen alapuló definíciót, hiszen most a költők szubjektív véleményére volt kíváncsi elsősorban.

A vers maga az élet”,

csapta le a labdát Hodossy Gyula, mert

amióta ember van a földön, azóta vers is van.”
hodossy-gyula-toth-katalin-es-ravasz-jozsef_
Hodossy Gyula, Tóth Katalin és Ravasz József
Fotó:  Lacza Gergely

Az ember a versben éli meg a legmélyebb érzéseit és ettől válik olyan magasztossá és rendkívülivé, az emberi lélek a versből táplálkozik, vallja a SZMÍT elnöke, hiszen a többi csak a sallang, a felszín.

A vers az, ami életben tartja a lelket, fejleszti és előbbre viszi azt a tudati mélységet, ami miatt az ember több, mint más természeti lény”,

emelte ki Hodossy.

hodossy-gyula-es-toth-katalin
Hodossy Gyula és Tóth Katalin
Fotó:  Lacza Gergely
Mindenki tud verset írni, hiszen mindenki próbálkozott már versírással az élete valamelyik szakaszában. Ebben az a csoda, hogy létezik egy belső késztetés, ami maga a vers, ami a tudattalan énünkben működik, és mindenben ott van. Szinte kikívánkozik belőlünk. (…) A versnek óriási szerepe van, de akkor válik értékké, ha költészetté lényegül. Május elsejére is lehet verset írni, farsangi bálra is akár, de ha költészetről beszélünk, az valami isteni, mennyei eredetű”,

szögezte le Ravasz József.

ravasz-jozsef
Ravasz József
Fotó:  Lacza Gergely

Az újabb verses és zenei betét után Tóth Katalin szavakkal készült. A játék során a költőknek számot kellett mondaniuk, és a számok mellé írt szavakhoz kapcsolódó emlékekről, élményekről, titkokról kellett beszélniük. Hodossy Gyula első szava a napfény volt, s bevallotta, hogy erről a szóról vagy jelenségről még nem írt verset, pedig mennyire kézenfekvő lenne, hiszen lényegében mindennek az origója, mindent ez éltet. Ravasz József a limonádé szót kapta „ajándékul”, ami a parttalan fecsegésre emlékezteti, s azokra, akik sokat beszélnek, de nem igazán mondanak semmit. Viszont a klasszikus Limonádé Joe filmparódia sem maradhatott ki, ha már a szót megemlítették, és ami a mostani negyvenes-ötveneseknek a „sárga málna” vagy a „piros málna” volt (a klasszikus, Jednotákban és kocsmákban is árusított üveges limonádé), az a mai hatvanas-hetveneseknek a gyermekkorukban még a „krakedli” néven futott a Csallóközben, és csatos üvegben volt.

a-versmondok
A versmondók
Fotó:  Lacza Gergely

Hodossy Gyula következő szava a válaszok volt, aki szerint az egész élet a válaszokról szól. Minden gondolata, tette, cselekedete a körül forog, hogy megválaszoljon valamit. Ravasz József szerint a válaszút is fontos, mert annak függvénye a válasz. Hodossy viszont ezzel vitatkozott. Érdekes, hogy senkinek sem jutott eszébe az, hogy egy költő számára a válasz maga a vers, azaz a válaszok a versek... Mindenesetre a beszélgetés tovább folytatódott, kedélyesen, lazán és jókedvűen, miközben teljesen besötétedett. De csak kint, a lelkekben tovább pislákoltak az érzések és a gondolatok.

bertok-istvan_
Bertók István
Fotó:  Lacza Gergely
a-versmondok
Galéria
+12 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.