2024. június 8., 18:25

Egy előszóról

Külön tanulmányt érdemelne Krúdy Gyula Aranykéz utcai szép napok című elbeszéléskötetének előszava. A 38 éves író vénemberes, hátborzongató lemondással illette addigi műveit és általában a kortárs irodalmat.

 

Aranykézutcai szép napok - Krúdy - borító 1
Galéria
+1 kép a galériában
Fotó: reprofotó - Kövesdi Károly
„Fanyar elégedetlenséggel nézek könyvtári könyveimre, mint az árvaházi igazgató növendékeire.”

Néhány passzussal lejjebb: „Ha én leírnám, hogy mit éltem és mit éreztem, és körülöttem éreztek: talán egy toronyba zárnának. Ezért nem ér semmit az egész irodalom.” Magyarán: az irodalom őszinteségét kérte számon.

Ezzel együtt nem hiszem, hogy Krúdynak, ha élne, öröme telne a mai, őszinteségi rohamokkal tetszelgő prózai művekben. Az viszont hátborzongató jóslat a részéről, hogy ki olvas manapság szépirodalmat. Remélhetően nincs igaza: nem „csak a betegek és a lábtöröttek”.

 

Az írás megjelent a Magyar7 2024/23. számában.

 

 

Aranykézutcai szép napok - Krúdy
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.