Gondolatok Tóth László Rossz napok című könyvéről.
Ha van a horrornak úttörő klasszikusa, Ambrose Bierce bizonyosan az.
Ha ma Móra Ferenc nevét halljuk, akkor elsősorban az ifjúsági író jut eszünkbe, aki a Kincskereső kisködmönt, a Csilicsali Csalavári Csalavért elkövette, holott Móra polgári radikálisként egész életében, sőt a halála után is ellenzéki író maradt.
Juraj Buzalka szlovák kulturális antropológus legújabb könyvében a mai vidéken élőket modern szlovákokat, posztgazdálkodóknak nevezi, akik tudatosan szigetelődtek el a városi polgáriasodástól.
Lackfi több mint „sima” költő, aki otthon az íróasztala mellett írja a verseit, amelyek aztán vagy tetszenek valakinek, vagy nem.
Egyetlen kézben elfér a teljes életmű az ifjúkori zsengéktől a nagy eklogákon át a versfordításokig. Többet mond ez minden szónál.
Ásgúthy Erzsébet a harmincas évek elején üstökösként pattant fel a szlovenszkói magyar irodalom egére.
Az Egyszemű éjszaka és a Gyökér és szárny című antológiákat kortársként, sokáig szinte testvérekként tartottam számon.
A versben megjelenő melankóliát, keserűséget, követelőzést ma talán önző szeretetzsarolásként is aposztrofálhatnánk.
Czine Mihálynak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a múlt század hatvanas éveiben a kisebbségi irodalmak, az „ötágú síp” képviselői bekerülhettek az egyetemes magyar irodalomba.
Réte viszonylag nagy településnek számít a maga mintegy 1 700 lakosával, Szenctől pár kilométerre található.
Halálával a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb egyénisége távozott közülünk.
Márquez kisprózája legalább annyira lebilincselő, mint a nagylélegzetű könyvei.
Az 2018-ban megjelent második regénye Másodvirágzás címmel nemzetközi hírnevet jelentett Valérie Perrinnek.
Nem tartozott a legszerencsésebbek közé, főleg a drámáival járta meg a maga különös kálváriáját.
Andrássy Réka elérhetetlennek tűnő gondolatokat, vágyakat fogalmaz meg, amelyek hol térbeli, hol időbeli korlát miatt nem valósulhatnak meg.
Balassi Bálint költészete mind mélyebben hatol be az amerikai irodalmi életbe.
Jon Fosse olyan író, akire ha sikerül valóban ráhangolódni, izgalmas irodalmi kalandokba viszi az olvasót. Ami talán a legfontosabb tanulság Fosse műveiből: figyelni a csendre, a belső hangra, a kimondatlan szavakra.
Fegyverben réved fönn a téli ég, kemény a menny és vándor a vidék, halkul a hó, megáll az elmenő, lehellete a lobbant keszkenő.
Bár Kányádi Sándor több mint öt éve távozott, igazából el sosem ment, költészetének hatása szinte felmérhetetlen.
Gajdó Tamás olvasmányos, nagyon szerethető könyvet tett le az asztalunkra.
A közöny, a pestis és műs híres írások megalkotója műveiben annak a meggyőződésének ad hangot, hogy az emberi élet a halál miatt teljesen értelmetlen.
Philip K. Dick 1962-ben megjelent klasszikusa igazi jutalomfalat a sci-fi irodalom kedvelőinek.
Benjámin László versét Molnár Piroskának, napjaink egyik legnagyobb színésznőjének előadásában hallottam.
