Az 1848/49-es magyar szabadságharc leverését követően sokakban még élt a remény, hogy valamilyen kedvező fordulat következhet be a nemzet sorsában.
A sajógömöri Kovács István azzal írta be nevét a szlovákiai magyar irodalomba, hogy az 1948 decemberében elindult Új Szóban neki jelent meg az első verse.
Az író egyfajta tankönyvnek is szánta a művet, de a zenekedvelők is érdeklődéssel lapozhatják.
„Életem nagy része visszhangtalansággal telt el.” Ezt a ma 125 éve született Fábry Zoltán nyilatkozta 70. születésnapján.
A Távoli tűz elfeledteti az olvasóval, hogy a történet egy idegen világban játszódik, a kulisszák a sumer városállamok korát idézik.
Négyezer éves utazás, 500 oldalon.
Kánikulában jó elolvasni a Kánikulát.
Kétszer kezdte újra a semmiből az életét, s kétszer lett egy kisebbségi irodalom elindítója.
A Hidegvérrel, noha nem egy könnyed olvasmány, de mégis nehezen letehető könyv, helye van a könyvespolcunkon.
Csanda Sándornak sok szempontból az úttörő szerep jutott a II. világháború utáni (szlovákiai) magyar irodalomtörténetben.
A szonett szinte mind a 14 verse külön életet él, a hangulatuk mégis ugyanaz.
Krenner német származású volt, és bár évtizedeken át oktatott a pesti tudományegyetemen, magyarul sohasem sikerült tökéletesen megtanulnia.
Az orosz–ukrán proxyháború árnyékában is olvashatunk orosz és ukrán irodalmat.
Olyanok is felsorakoznak egymás mellett, akik életük során nem nagyon fértek volna meg egy lapon.
Történelmi női alakok bibliai elbeszéléseken alapuló élettörténetei szolgálnak megerősítésként a mai kor Éváinak.
Bánó Attila már több könyvében emléket állított őseinek.
Az amerikai Stephen King horroríróként él a köztudatban. Művei mind-mind a műfaj remekei.
Ahogy fogy a tollat forgató és az írói játékosságot életre hívó erő, úgy rövidülnek a bejegyzések.
A szociban egy ananászt megvenni, azt a sok pénz kifizetni érte, nem volt mindennapi esemény.
Az Egyesült Államokban a hatvanas évek egyik óriási könyvsikere volt a kiadvány.
Aki elolvassa, az a békét fogja kívánni.
