A művész hétfőn az esti órákban hunyt el tragikus hirtelenséggel.
A magyar néptánc-mozgalom ikonikus alakja távozott.
Kiváló művész, nagyszerű ember távozott.
Nemcsak nagyszerű magyartanár, de remek irodalmár is volt.
A bősi kulturális élet ikonikus alakja volt.
1967-ben Topol Londonba költözött, hogy eljátssza világszerte legismertebb szerepét, Tevjét, a tejesembert a Hegedűs a háztetőn című, a West Enden bemutatott musicalben.
Kilencszer nyerte el az Aranycsalogány díjat.
A kommunista rendszer bírálása miatt a 80-as évek elején 6 hónapra bebörtönözték.
Nyolcvan opera basszusszerepét énekelhette el, köztük 1978-ban Bartók operájának „hősét”, a Kékszakállú herceget.
Komáromi munkái közül kiemelendő az aradi és komáromi vértanúk emlékműve, az Esterházy János- dombormű és az Egressy Béni-szobor.
Egész életművével azt bizonyította, csakis emberként érdemes létezni itt, Közép-Európában is. Minden más csak ezután következik.
Csaknem száz színházi előadás, valamint két tucat filmes és televíziós alakítás kötődik a nevéhez.
Elveszítette hosszú és kimerítő harcát a rákkal.
Volt rá példa, hogy előbb megírta a film zenéjét, majd ahhoz igazították a forgatást.
Emlékezetes filmekben játszott főszerepeket.
Bollywoodban is felkapott szár lett, zsarukat és gonoszokat játszott, ő alakította a mumbai alvilágban játszódó Macbeth-adaptációban a címszereplő Maqboolt 2003-ban.
A színésznőt az Operettszínház saját halottjának tekinti.
Bopha Devi ötéves kora óta táncolt, már 18 éves kora előtt az apszaratáncosok királyi társulatának vezető táncosa lett.
Korunk egyik legsokoldalúbb olasz tenorja volt.
Már ötévesen hegedűt adtak a kezébe és azt képletesen szólva utolsó percéig le sem tette.
Az ország határain túl valamennyi műve megjelent, regényeit mintegy tizenkét nyelvre fordították le
A közönség számára vonzó műsorpolitikát alakított ki: klasszikusokat, zenés darabokat, musicalokat is műsorra tűzött.
Politikus, építész volt.
