2019. október 3., 20:56

Zenéjével adott erőt a megfáradt lelkeknek - Bodonyi András halálhírére

Egyre gyakrabban ütnek szíven a közeli ismerősökről, barátokról érkező rossz hírek. Ez a mai is ilyen volt. Kutatni kezdtem emlékeimben, mikor is találkoztam először Bodonyi Bandival, de a pontos dátumát nem tudtam felidézni.

bodonyi-andras-2018-garamkovesden-gitarral.jpg
Médialapozó
Fotó: Csemadok

Régen lehetett, még azokban az években, amikor mindketten a Csemadok alkalmazottai voltunk, igaz ki-ki a maga terepén szorgoskodva. Amennyire tudom, világéletében a zene, elsősorban a népzene bűvöletében élt. Már ötévesen hegedűt adtak a kezébe és azt képletesen szólva utolsó percéig le sem tette.

Persze a szocialista időkben nem lehetett megélni abból, ha az ember a táncosoknak húzta a talp alá valót akár a népművészeti fesztiválokon, akár a lakodalmakban, ahol a hétvégéi nagy részében muzsikus barátaival a násznépet szórakoztatta. Hétközben a nyitrai főiskolán tanult és pedagógusként elsősorban zenét és testnevelést oktatott különböző iskolákban. Nem csak előadta a népi muzsikát, maga is gyűjtötte szűkebb pátriájának, az Ipoly mentének a dallamait, de máshol is a tarsolyába dugott egy-egy addig nem hallott népdalt.

Ma talán anakronisztikusnak tűnik mindaz, amit ő csinált, hiszen az igricek, a vándordalnokok, az énekemondók kora már régen lejárt, de András ezt olyan természetességgel művelte, hogy fel sem tűnt a körülötte lévőknek, csak egyszeriben mindenkinek jobb lett a kedve és megörült a váratlan ajándéknak, amit tőle kapott. Zenei együtteseket alapított, a legismertebb a Kincskeresők, amelyben az évek során sokan megfordultak.

A 2010-es években Gál Tamás színművésszel járták a Felvidéket és a határon túli helyeket is olyan műsorokkal, amelyek a maguk nemében újdonságnak számítottak. Például Arany János Nagyidai cigányok c. költeményét adták elő remek humorral, Gál Tomi színészi játékát tökéletesen kiegészítve Bodonyi Bandi hegedűjátékával. Olykor maga is írt dalokat, ezeket beillesztette műsoraiba, de azt nem tudom, hogy ezeket leírva rögzítették-e. Saját készítésű hanghordozóin bizonyára meghallgathatók lennének, ha akadna vállalkozó, aki eljuttatná ezeket az érdeklődőkhöz.

Bodonyi András és Gál Tamás
Kép forrása: Csemadok
Bodonyi András és Gál Tamás

Szerette az irodalmat is, és a felvidéki magyar költők általa megzenésített verseivel feleségével évekig járták a magyar iskolákat, de ezt hosszú távon sem fizikailag, sem anyagilag nem lehetett csinálni. Ez is a kisebbségi lét sajátossága: azoknak jut a legkevesebb lehetőség, akik a legtöbbet vagy akár mindent megtennének nemzettársaik felemelkedéséért. Bodonyi András fáradhatatlan és szorgos munkása volt a felvidéki magyar kulturális életnek, egy igaz magyar ember távozott egyre fogyatkozó sorainkból. Legyen nyugodt az álma, és őrizzük meg emlékét a szívünkben.

bodonyi-andras-2018-garamkovesden-gitarral.jpg
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék