Vécsey Zoltán elsősorban a földrajzi ismeretterjesztés területén jeleskedett, több könyvét is őrzöm.
Szeged nem csupán egy város, hanem hangulat, emlék, élő történelem.
Aki még nem látta, megnézheti.
Tisztelgés kiváló tudósunk előtt.
A tavaly októberben bemutatott Hancsovszky című dokudráma is esélyes a Slnko v sieti (Nap a hálóban) idei közönségdíjára.
A közelünkben zajló háborúról a politikusok mellett a szakértők is véleményt mondanak és olykor egészen szokatlanul hangzó kifejezéseket is használnak.
A nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén vasárnap emlékeztek meg születésének 349. évfordulójáról.
Nemrégiben jelent meg Bálint Lilla újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember első kötete a Dívány Kiadó gondozásában, mely a Múzsák a csók után címet kapta.
Immáron ötödik alkalommal kerül sor Komáromi Ostromlakomára.
Sokasodó „aligfős” társulataink egyike jó egy éve mutatta be Táňa Kusá Anyu című darabját az idén 75 éves Kövesdi Szabó Máriával a címszerepben.
„Langy, permeteg eső szemerkél, / új búza pelyhe ütközik. / Kéményre gólya s a levert tél / jeges csucsokra költözik. / Zöld robbanásokkal kitört / a kikeleti víg erőszak./Asztalos műhelye előtt / remény legyint meg, friss fenyőszag.”
Az ENSZ 2025-öt a gleccservédelem világévévé nyilvánította.
Vannak pillanatok, ahol a cukrot mint édesítőszert nem igazán lehet mellőzni.
A kötet a második világégés nagyközönség előtt kevésbé ismert, de a hadtörténelem lapjain kitüntetett fontosságú epizódját dolgozza fel.
Megérdemelten zúgott a taps...
A jó és rossz idők.
A múlt héten, csütörtökön nyitották meg a négy éve alapított Magyar Képzőművészek a Világban Egyesület (MKVE) kiállítását a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum galériájában. A tárlat április 4-ig tekinthető meg.
A 19. századi magyar irodalom képviselőinek sorában kiemelkedő hely illeti meg báró Eötvös Józsefet.
Kocur László nosztalgikus utazásra indul a zenehallgatás fizikai eszközeinek világába, kazettáktól a CD-kig, egy letűnt kor emlékeit idézve.
Mindegyik novellára jellemző a karibi életérzés, a Márquezt fémjelző mágikus realizmus, sőt a szürrealizmus és a feszültség, amely fogva tartja az olvasót.
Takáts Sándor könyve egyszerre színes korrajz és izgalmas politikai thriller.
A magyar filmvásznon Fekete István volt az első, aki a népi-urbánus ellentétet fel merte vállalni, de a mezítlábas szegényparaszt, a zsellér csak 1945 után jelenhetett meg a maga valójában.
Egy hét múlva a Nyitra Megyei Önkormányzat szavaz e kérdésben.
Egy bányának saját vasútvonala is volt.