Fotók a regények valóságán túl: Jókai műveinek vizuális továbbgondolása – KÉPEKKEL
Jókai Mór szülővárosában, Komáromban adventi közeledtével, a november 26-i ünnepi gálaműsorral lezárul a róla elnevezett emlékév sokrétű, helyi rendezvénysorozata. A Kultúrpalotában Fotók a regények valóságán túl címmel szerdán megnyílt fényképkiállítás, amelyet a Duna Menti Múzeum a többszörösen díjnyertes Helios Fotóklubbal és a Komáromi Regionális Művelődési Központtal közösen, a földszinti termében rendezett, azonban még december 14-ig ott, majd a Zichy-palotabeli részlegén működő folyosógalériában, az intézmény nyitvatartási ideje, rendezvényei alatt látható.
A tárlatrendezők e látványos és „beszédes” anyaggal az írófejedelem életműve előtt tisztelegnek. Az elmúlt hónapokban több helységben bemutatott vándorkiállítás Jókai Mór életének és műveinek sajátos hangulatát, emlékezetes helyszíneit és szereplőit idézi meg fotóművészeti eszközökkel, technikákkal. Tizenhét „heliosos” klubtag egy-egy alkotása kapott helyet a “mesélő képek” között. A fotósok a témábavágó ünnepségek, emlékkiállítások, vetélkedők, színházi és mozielőadások szervezőinek sorához a maguk kreatív, fantáziadús, valóságtól részben elrugaszkodó módján akartak csatlakozni.
A fotóklub elnökét, Holop Ferencet AZSF és alelnökét, Kopják Angelikát valamint másfél tucat további tagját (névsoruk a kiállításon is olvasható: Halász Gizka AFIAP, Bilka Viktória, Somogyvári Ferenczi Évi, Varga Tibor AFIAP, Martin Kučera AFIAP, AZSF, Prezmeczky Péter AZSF, Sedliak Pál, Krűger Viktor, Chovan József, Krüger Tibor, Milan Uhrin AFIAP, AZSF, Pálfi Norbert, Piller Oszkár, Szántó László és Szabó Vince) megihlették a Jókai-művek többé-kevésébé közismert szereplői és azok vadregényes, illetve történelmi helyszínei, feledhetetlen pillanatai.
Többségük a közkedvelt Jókai - regények, így Az aranyember, A lőcsei fehér asszony, A kőszívű ember fiai, a Névtelen vár, a Szegény gazdagok és A gazdag szegények fotográfiai értelmezésére vállalkozott. Akadtak azonban olyan fényírók is, akik nem a jubiláns írói világából merítettek, hanem inkább a kalandos élete néhány jelentős mozzanatát örökítették meg. Mivel azokon, például Jókai születésénél, keresztelőjén, a Nagy Bella iránt érzett szerelme lángolása idején egyikük sem lehetett jelen, alkotómunkájuk során a saját fantáziájukat és a róla olvasott ismereteiket hívták segítségül. A nagy mesemondó életének jelentős eseménysorát a budapesti VIII. kerületbeli, Fiumei úti sírkertben levő végső nyughelyének vizuális megjelenítésével egészítették ki.
A képek korabeli hangulata, régies keretbe foglalva a látogatókat olyan egyedi időutazásra hívja, amely során múlt és jelen találkozik, vagyis összekapcsolódik a 19. század irodalmi öröksége a 21. századi fotóművészettel. Kiállításuk célja az, hogy Jókai gazdag szókincsével elénk tárt, izgalmas világa a fotográfián keresztül is életre keljen, és új megvilágításban szóljon hozzánk. Minden fotó mögött egy-egy történet, karakter vagy jelenet sejlik fel – így válik az irodalom kézzelfogható élménnyé. Akár rendhagyó magyar irodalomóra is tartható az alkalmi „díszletek” között, mely során segítséget jelenthetnek a képek alatt olvasható, érdekes kiegészítő szövegek.
Paterka Pál múzeumigazgató a széleskörű összefogás mutatós gyümölcsének nevezte a tárlatanyagot, s egyúttal a jelenlevők figyelmet felhívta a felújított főépületük további termeiben a közelmúltban megnyílt kiállításokra is. Köszöntötte a jelenlevőket, köztük Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét, valamint a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület vezetőségi tagjait is. Végül az érdeklődőket meghívta a november 20-án 17 órakor nyíló kiállításukra, amelyet a lőcsei Szepesség Múzeumából kölcsönöztek. Az anyag az egyik Jókai-regény főhősét, a lőcsei fehér asszonyt mutatja be Ján Hála (1890-1959) cseh festőművész, grafikus, könyvillusztrátor művein keresztül. Tudvalevő, hogy a nevezett regény első szlovák nyelvre fordított változatát Hála illusztrálta.
Majd Laboda Róbert, a Komáromi Regionális Művelődési Központ igazgatójának beszéde hangzott el magyar nyelven, amit a munkatársa, Jana Mačicová szlovákul olvasott fel.
„Rendkívül izgalmas címet kapott a mostani kiállítás, hisz többfajta művészeti ágazat remek találkozása ez, ahol nem csak találkozik, hanem tán barátkozik is az irodalom a fotóművészettel. Olyan ez, mintha megapixelek írtak volna tele sorokat, vagy éppen minden irodalmi szereplő kapott volna egy teleobjektívot, és ráközelítettek volna egy-egy mellékszálra, különös történésre, vagy épp a valóságon túl történő végkifejletre” – hangzott el.
Laboda úgy véli: különös művészi jártasságot kell tanúsítani annak a fotóművésznek, aki egy regény főszereplőjét vagy épp ikonikus jelenetét másképpen, a saját impresszióira és képzeletvilágára hagyatkozva mutatja meg a közönségnek.
„Mondhatnám úgy is, hogy ha a valóságosan túl akarsz mutatni, ismerned kell magát a valóságot, ami olykor nem is annyira egyszerű, mint amennyire egyszerűnek hangzik. Érdekes kísérletnek számít ez azért is, mert minden korban a valóság egyet jelentett, de teljesen biztos, hogy minden korban másképp nézett ki. Nézzük hát meg, hogy kinek mit jelent a valóság, kinek mit jelent a valóság a négyzeten, kinek mit jelent az irodalom, kinek mit jelent egy mondat és kinek mit jelent Jókai Mór s az ő kora!” – fogalmazott a továbbiakban.
Hangsúlyozta: Jókai Mór regénybéli szereplői mind-mind hűen képviselték korukat, koruk jellemvonásait, s egy kikezdhetetlen egységet alkottak meg.
„Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulójára remek és egyben üde színfolt ez, mármint a műveinek vizuális továbbgondolása. Merthogy nagy utazás ez, nagy es kellemes. Nézzük meg együtt, hogy mennyire izgalmas maga a tény, mennyire tud izgalmas lenni a mi lett volna ha…”– zárta beszédét. Azután Holop Ferenc is szólt az egybegyűltekhez, s tudatta, hogy e kiállítási anyag a Kultúrpalotában december 14-ig, majd a Zichy-palotabeli részlegén működő folyosógalériában lesz látható.
A tárlatnyitó ünnepségen nívós szaxofonjátékával közreműködött Litauszki Pál, a Komáromi Regionális Művelődési Központ szakreferense, több zenekar aktív, tehetséges tagja. Az esemény a kiállított művek megtekintésével és a látottak közös megvitatásával zárult.
