70 éves Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező
Budapesten született, érettségi után a Montpellier-i Egyetemen, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán 1984-ben végzett Fábri Zoltán osztályában. Főiskolai évei alatt tagja volt az Erdély Miklós által vezetett Indigo (Interdiszciplináris Gondolkodás) elnevezésű művészeti csoportnak.
Pályáját experimentális ihletésű rövidfilmekkel kezdte a Balázs Béla Stúdióban (BBS). Első játékfilmjét 1988-ban forgatta, a sajátos hangvételű Az én XX. századom egy ikerpár története. Az eredeti világlátást újszerű filmes nyelvvel ötvöző "mesében" a századelő világát korabeli fotók alapján rekonstruálták, Máté Tibor operatőr még korhű nyersanyagot is gyártatott a Kodak céggel. Az alkotás 1989-ben a magyar filmszemlén elnyerte a játékfilm kategória alkotói díját, s a képi és tartalmi összhang megvalósításáért is jutalmazták.
A Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjjal, az edinburghi és a Las Vegas-i fesztiválon különdíjjal ismerték el, a szakma és a kritikusok 2000-ben beszavazták minden idők 12 legjobb magyar filmje közé. Következő filmje a Weber operája alapján készült Bűvös vadász (1994) volt.
A zenemű cselekményét csak nagy vonalakban követő forgatókönyv (amelyet Révész Lászlóval jegyzett) elnyerte a Hartley-Merrill nemzetközi pályázat első díját, a "kozmikus, mitikus meséért" 1995-ben rendezői különdíjat vehetett át a magyar filmszemlén. A két évvel később készült Tamás és Juli (1997) Franciaországban a Belforti Fiatal Filmesek Fesztiválján a legjobb nagyjátékfilmnek járó fődíjat kapta meg. Negyedik játékfilmjét, az 1999-ben bemutatott Simon Mágust a magyar filmszemle legjobb rendezői díjával tüntették ki, a locarnói filmfesztiválon a Filmklubok Nemzetközi Szövetségének különdíját nyerte el, 2000-ben megkapta a filmkritikusok díját.
A mindannyiunkban rejtező titkokról és szenvedélyekről szóló alkotás 2017-ben a Berlinalén elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját, a női főszereplő Borbély Alexandra pedig alakításáért a legjobb színésznőnek járó Európai Filmdíjat vehette át. A film bekerült a legjobb idegen nyelvű film kategóriában az Oscar-díjra esélyes öt alkotás közé, és számos fesztiválon szerepelt sikerrel, elnyerte a magyar filmkritikusok díját, továbbá a legjobb játékfilmnek, rendezésnek és forgatókönyvnek járó Magyar Filmdíjat. Régi dédelgetett terve, hogy filmre vigye Füst Milán A feleségem története című művét, amelyet a világirodalom egyik legnagyobb regényének tart, 2020-ban valósult meg. A féltékenység természetrajzát bemutató alkotásért Magyar Mozgókép Díjjal ismerték el.
A rendezőnő nem először dolgozta fel az író valamelyik alkotását, a Téli hadjárat című kisjátékfilm Füst Milán Ez mind én voltam egykor című írásának részleteire épül, s 1993-ban elnyerte a neubrandenburgi Dokumentart Fesztivál fődíját. 2011-ben ő rendezte a Márai Sándor kassai és budapesti életéről készült, Széllel szemben című dokumentumfilm magyar fejezetét. 2012 és 2017 között egyik rendezője volt az HBO csatornán futó Terápia című szériának, amelyért 2013-ban Gigor Attilával a legjobb televíziós rendezés díját kapták meg. Legutóbbi filmje, a Csendes barát, amely érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között, idén bekerült a velencei nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjába, ahol elnyerte a FIPRESCI, az Interfilm, valamint a diákzsűri díját, megkapta a Green Drop-díjat és az Edipo fenntarthatósági díjat, Luna Wedler pedig a legjobb feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat vehette át.
Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem Mozgókép Tanszékének oktatója. Művészi tevékenysége elismeréseként 1991-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 2000-ben érdemes művész lett, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át, 2017-ben pedig Prima Primissima Díjban részesült.
