A XIX. század hetvenes éveiben a világvárosodó és fokozatosan elmagyarosodó Budapesten is megveti a lábát a könnyedebb zenés műfaj, amely az 1875-ben megalapított Népszínházban lel otthonra.
„Csak nem fognak ezek háborút viselni az operett ellen?” – tárta szét a karjait Ábrahám Pál, miután Hitler átvette Hindenburgtól a hatalmat.
Ünnepelt a színpadon.
Lehár Ferenc – bár már 74 éve halott – munkáiban él és virul.
A nagy áttörést az 1905-ös év hozta meg.
A Legszebb város Batyi című örökzöldet a bécsi döntés után egy autodidakta operettszerző, Erdélyi Mihály írta.
Mindenki megtalálja a számára kedves darabot.
Az operettkirályról szóló tárlat 2021. február 12-ig tekinthető meg, a járványügyi szigorítások idején legfeljebb hatfős csoportokban.
Bár Lehárt sok helyen osztrák zeneszerzőnek nevezték, ám ő az élete végéig magyarnak tartotta és vallotta magát.
Az operett műfaja által egy olyan örökség birtokosai vagyunk, amelynek műveléséhez, fogyasztásához a magyar ember temperamentuma, a magyar kultúra a kulcs.
A fesztivál kínálatát gyermekprogramok, kiállítás, beszélgetések és koncertek színesítik.
A közmédiával együttműködve a következő szilveszteri műsort az Operettszínházban rögzítik.
Főszerepeben Rigó Mónika (itthon és külföldön is ismert roma énekes), valamint Berecz György, a Teátrum Gül baba című előadásából ismert budapesti színművész.
Operettel, vígjátékkal és krímivel búcsúztatják az óévet az erdélyi magyar színházak, amelyek egyebek mellett a Mágnás Miskát, Heltai Jenő Naftalinját vagy Agatha Christie Tíz kicsi néger című regényének színpadi adaptációját tűzték műsorra.