Könyvajánló: Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja
A Lehár Ferenc Emlékév keretében, a napokban jelent meg Klemen Teréziának, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökének és a budapesti Margitay Zoltánnak Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című közös könyve, amely októbertől a Felvidéken és Magyarországon is kapható. A kötet kuriózumokat és eddig másutt nem látott fotókat, illetve dokumentumot is tartalmaz.
„E művünk hiánypótlást is szolgál, hiszen magyar nyelven eddig egyetlen átfogó kötet sem jelent meg a 150 évvel ezelőtt született zeneszerző, operettkomponista, karmester munkásságáról. Igaz, hogy vannak róla szóló, német nyelvű és németből magyar nyelvre fordított könyvek, valamint Szénássy Zoltán helytörténészünk kevésbé vaskos kötete is megemlítendő.”
- indokolta Az operettkirály megírását Klemen Terézia.
Hangsúlyozta: bár Lehárt sok helyen osztrák zeneszerzőnek nevezték, ám ő az élete végéig magyarnak tartotta és vallotta magát.
„Nagyon kevesen tudják azt, hogy Lehár bárhol is élt, mindig magyar állampolgár volt, amit e kötetben is bizonyítunk. Mivel szülővárosa, Komárom az I. világháború után Csehszlovákiához került, állandó lakhelyként inkább Sopront vetette nyilvántartásba. Állandóan azonban nem tartózkodott Magyarországon, ezért a magyar állampolgárságát tízévente újra kérvényeznie kellett. Azt a soproni utcát, ahol egykor a házuk állt, róla nevezték el“ - tudtuk meg interjúalanyunktól.
Majd a budapesti szerzőtársáról elárulta: „Margitay Zoltán végzettségét tekintve közgazdász, ám ifjúkora óta a zene vonzáskörében él. Tagja a Liszt Ferenc és a Széchenyi István Társaságnak, valamint a Liszt Ferenc Kórusnak. A zenei ízléséhez nagyon közel áll Lehár Ferenc és Házy Erzsébet világa. Amikor korábban Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet című könyvemhez anyagokat gyűjtöttem, véletlenül vele is találkoztam. Kiderült, hogy a tulajdonát képezik olyan Lehárról szóló anyagok, amelyek előzőleg még sehol nem jelentek meg, valamint budapesti levéltárakban szintén kutatta az ő munkásságát. Az általa összeállított 16 oldalt a könyvben jól észrevehetően megjelöltük“.
Hozzáfűzte: további anyagokat kapott a Magyar Állami Operaháztól, valamint Lehár losonci életéről szólókat pedig Böszörményi István helytörténész-gyűjtő bocsátotta a rendelkezésére. Arról is beszélt, hogy a könyvbeli fotók az Országos Színháztörténeti Múzeumból és magángyűjteményekből származnak.
„A dél-komáromi illetőségű Baladincz Jenő gyűjtő árveréseken több Lehárral kapcsolatos fotót is vásárolt, amelyeket elsőként szintén e kötetben publikáltunk. Akárcsak Szirtes Tiborné Mariann képeit, aki az anyai ág, vagyis a Neubrandtok leszármazottja. Lehár Ferenc családfája, a nagyszüleitől visszavezetve, is érdekességként kapott helyet a könyvben. Gráfel Lajos és Melecsky Zoltán pedig komáromi fotókkal gazdagította a kiadványt“.
A kötetet a Pro Museum Polgári Társulás, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Kultminor támogatásával, 700 darabos példányszámban adta ki. A szerkesztés Gallo Vilmos történésznek, a grafikai szerkesztés pedig Bölcskei Zoltánnak köszönhető. Október 1-től már megvásárolható a komáromi Diderot Könyvesboltban és a budapesti Libra Books Kft. Liszt Ferenc Zeneboltban, a későbbiekben pedig további helyszíneken is.
Klemen Terézia az olvasóink figyelmét felhívta arra a tényre, hogy az október 16-ra tervezett Lehár-megemlékezésük a koronavírus-járvány miatt némileg módosul.
- nyilatkozta végül.
