Aki Rimaszombatot feltette a térképre

2021. február 13., 16:33
Juhász Dósa János

Volt Rimaszombatnak egy Ferenczy Istvánja, egy Tompa Mihálya, egy Szombathy Viktorja, tanult a városban Mikszáth Kálmán, de a legtöbb magyar valószínűleg egy csacska slágerből ismeri a város nevét. A Legszebb város Batyi című örökzöldet a bécsi döntés után egy autodidakta operettszerző, Erdélyi Mihály írta, amely a Zimberi-zombori szépasszony című hazafias operettben hangzott fel először 1939-ben.

Van ugyan Rimaszombatnak egy ma is élő zeneszerző, Licsko Péter jóvoltából hivatalos himnusza, amely a helyi képviselő-testület ülései előtt szokott felcsendülni, de több, himnuszokat összegyűjtő oldal is Erdélyi Mihály slágerét nevezi meg a gömöri város himnuszának.

A dalocska 1939-ben hangzott fel először Erdélyi Mihály Zimberi-zombori szépasszony c. operettjében, s azóta folyamatosan dúdolják milliónyian, közülük sokan olyanok is, akik még sose nézték meg a térképen, merre is van Rimaszombat.

Mi nézzük meg most inkább, ki is volt a dal s még nagyon sok, ma is állandóan dúdolt sláger szerzője, Erdélyi Mihály, akinek annyi mindent köszönhet Batyi, vagyis Szombatyi, rendes nevén Rimaszombatyi.

erdélyi operett
Honthy Hanna és Jávor Pál Erdélyi Mihály egyik operettjében
Horthy Miklós alatt szolgált

Erdélyi Mihály 1895-ben született Szegeden. A helyi piarista gimnáziumban tanult, de megszökött hazulról, eljutott Fiuméig, ahol „felcsapott tengerésznek”. A Kárpátia óceánjáró fedélzetén eljutott Nápolyig, ahonnan kiskorú lévén visszatoloncolták Szegedre. Ezt követően elszegődött hajósinasnak a Dunára, de a viszonylag unalmas életmódot megunva Pulában belép a császári és királyi haditengerészetbe.

Kiváló német nyelvtudásának is köszönhetően a korszak egyik legmodernebb, 45 ezer tonnás hadihajójára, a Tegetthoffra kerül a kormányos és szikra távírászokhoz. Az első világháború már Durazzóban, a  Panther nevű cirkálón találja, amellyel a Cattarói-öbölben állomásozik közel négy évig. A következő állomáshelye kormányosként a Novara hadi-fregatt, amelynek a parancsnoka Horthy Miklós.

Amíg a harmincas-negyvenes években ez előnyöket jelentett a számára, a második világháború után megbélyegezték,

s 1945-ben gyakorlatilag véget ért a karrierje, holott maradt még az életéből nem kevés 34 év. Csak utolsó éveiben veszik észre, hogy még él.

Az autodidakta zeneszerző és sikeres színidirektor  

Már az első világháború idején is színészkedett, a cattaro-i frontszínházat vezette, majd leszerelése után elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját, s Kecskemétre, aztán Kaposvárra szerződött.

1927-ben már Budapesten találjuk, színészként, rendezőként, sőt balettmesterként is működik.

A harmincas évek elején szerzőként is debütál a Bethlen-téri Színházban. Bár első operettjét (Hazudik a muzsikaszó) már 1922-ben elkövette, igaz, annak a zenéjét még Neumann Ferenc szerezte. Akkoriban nagyon sok ún. kültelki színház működött, amely elérhető jegyárakat kínált a kultúrát kedvelő szegényebb rétegeknek is.

Erdélyi Mihály több ilyen színházat is igazgatott, s ezeknek a társulatoknak egyik jellemzője volt, hogy többnyire könnyedebb műfajoknak adtak otthont (kis költségvetésű operett, vidám jelenetek, tréfák kuplékkal, sokszor cirkuszi mutatványokkal dúsítva), s mivel egy-egy előadás nem ért meg többszázas szériákat, így bizony szükség volt az újabbnál újabb darabokra.

Erdélyi nem jött zavarba, ugyanis egy idő után már nemcsak a szövegkönyvet írta, de zeneszerzőként is bemutatkozott, amit nem szívesen bocsátottak meg neki.

„Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években »városi népdallá« váltak.” – írja róla Gál György Sándor Operettek könyve c. munkájában. A harmincas években nemcsak az operett műfaja éli a fénykorát, hanem ekkor indul be a hangosfilm is, amelyből Erdélyi szintén kiveszi a részét. 1932-ben kerül bemutatásra a Csókos regiment c. operettje, s a felhozatalra jellemző, hogy ebben az évben készül Ábrahám Pál Hawai rózsája, Eisemann Mihály Zsákbamacska, Lehár Ferenc Tavaszi álom c. operettje, de ekkoriban évente jegyez bemutatót Lajtai Lajos, Fényes Szabolcs, Márkus Alfréd, De Fries Károly vagy a liptószentmiklósi születésű, s mára teljesen elfeledett Kiszely Gyula is.

erdélyi operett
A színpadon Latabár Kálmán, Fejes Teri és Latabár Árpád
Hazafias operettekkel buzdít

Erdélyi Mihály ezekben az években állt a Józsefvárosi, az Erzsébetvárosi, s az óbudai Kisfaludy Színház  élén is, de 1938 és 1944 között igazgatta a Márkus Parkszínpadot is.

A negyvenes években az Aréna (ma Dózsa György úton) álló Városligeti Színház vezetője is, ahol évente mutatja be vadonatúj operettjeit. Még 1939-ben a müncheni döntés után, a Felvidék visszacsatolása iránti örömében írja meg  a Zimberi-zombori szépasszony c. operettjét, s ebben hangzik el először a Legszebb város Batyi c. sláger is, amely Rimaszombatot egy csapásra ismert hellyé teszi.

 Legszebb város Batyi//az az, hogy szombatyi//rendes nevén rimaszombatyi.//hol az élet gyönyör,//a megye ott Gömör,//ott mindenki dollárt örököl.//hepehupás rozmaringos domboldalon,//három hétig tart egy batyi lakodalom

– ugye, mindenki ismeri, s nemcsak Gömörben? Hogy ez akkor sem volt egészen igaz? Nem is az volt a fontos, bár

nem vagyok benne biztos, hogy Erdélyi Mihály 2021-ben már meg merné ismételni egykori slágerét. Ekkora lódítást valószínűleg már ő sem merne megengedni magának.

A következő években évente születtek az újabb Erdélyi-operettek, így a Sárgarigófészek, A két kapitány, s a Vedd le a kalapod a honvéd előtt, amely a maga eszközeivel már az újabb világháborút idézi meg, igaz, még az eljövendő végső győzelem reményében.

Az operett címadó dalát a Rimaszombatból elszármazott Lontay-Rajner László énekli. S bár kültelki színházak lévén többnyire kevésbé ismert, saját társulati színészekkel dolgozott, de egyes előadásaiba sztárokat is felléptetett, egy-egy előadás erejéig játszott nála Jávor Pál, Honthy Hanna, Latabárék, Fejes Teri és Honthy Hanna is, de nem egyszer egy nagy színházban már a műsorról levett előadást is felléptetett, így találkozhattak a szegényebb nézők is Tolnay Klárival, Bulla Elmával vagy  a Noszty fiú szerepében Jávor Pállal is.

Erdélyit felfedezte a film, de akár írhatnánk úgy is, hogy felfedezte a filmet is magának.

Több filmszkeccset is „elkövetett” (Juszt is megnősülök, Marika rózsája, A megtépett lobogó ), míg 1938-ban a Fehérvári huszárok c. operettjéből játékfilmet készítettek György István rendezésében, a főbb szerepekben Páger Antallal, Egry Mártával, Berky Lilivel, Kabos Gyulával és Bilicsi Tivadarral. Három filmben (Én vagyok, Ismeretlen ellenfél, Akit elkap az ár) ő maga is feltűnik a filmvásznon.

A háború után nem vettek róla tudomást

Ahogy kortársai írják róla, Erdélyi megszállott színigazgató volt, aki mindenáron, minden körülmények között színházat csinált,

s amikor ez nem volt lehetséges, játszott. Vándortársulatnál, kőszínháznál, vidéken, fővárosban, ahol lehetett. Ellenfelei nem nagyon tudták neki megbocsátani, hogy levitte a jegyárakat, ami nemcsak a filléres helyárakat jelentette.

A háború alatt különösen jól ment Erdélyinek, a hazafias darabok különösen sok nézőt vonzottak, de 1945-ben véget ért a háború, s 1949-ben eljött az államosítás ideje.

Az óbudai Kisfaludy Színházat még a háború alatt bombatalálat érte, a Józsefvárosit államosították, míg a még Feld Zsigmond által alapított Városligeti Színházat  az Aréna (később Dózsa György) úton 1952-ben lebontották, hogy elégséges helyet biztosítsanak a május elsejei felvonulásoknak. A Városligeti Színház újjáépítése benne van a pár éve elindított Liget projektben, a tervek elkészültek, sőt az építkezést is elkezdték, de a főpolgármester-váltás miatt jelenleg teljesen bizonytalan, hogy elkészül-e valaha.

A szocialista hatalom nem tudta megbocsátani Erdélyinek, hogy egykor Horthy „kormányosa” volt, s később is lelkes támogatója a rendszernek, ezért 1949 után gyakorlatilag nem vettek róla tudomást.

Nem messze egykori Városligeti Színházától a Damjanich utcában élt feleségével s többszobányi színházi relikviáival, s az egykori színészei segítették ki mindennapi rászorultságából ruhapénz címén. Az ötvenes években a Vígszínház (akkor Magyar Néphadsereg Színháza) direktora, Magyar Bálint is segített rajta, s több előadásban is néma vagy egy-egy mondatos szerepet adott neki. Játszott a Bulla Elma/Ruttkai Éva fémjelezte Szent Johannában, a Szabó Sándor címszereplésével bemutatott Cyranóban, de Kodolányi János Földindulás c. drámájában is, amelyben először lépett fel az Argentínából hazatért Páger Antal megismételve egykori sikerét.

1962-ben feleségével együtt színészotthonba ment, s 1979-ben, 84 évesen itt fejezte be hosszú életét, amelynek második fele szakmailag gyakorlatilag a semmittevéssel telt el.

Ugyan a hetvenes években már felfedezte a sajtó, de a második világháború utáni első bemutatóját már bőven nem élte meg, azt ugyanis a Józsefvárosi Színház mutatta be 1991. április 20-án Bezerédi Zoltán rendezésében.  A Vedd le a kalapod a honvéd előtt c. darabban a főbb szerepeket Szerencsi Éva, Kránitz Lajos, O. Szabó István és főiskolások játszották, s ezt a köztévé is közvetítette. 2007-ben pedig a köztévé készített egy 50 perces összeállítást is az örökzöldjeiből olyan nagyszerű művészek közreműködésével, mint Molnár Piroska, Kerekes Éva, Hollósi Frigyes, Oberfrank Pál vagy Agárdy Gábor.

erdélyi operett
A Józsefvárosi Színház bemutatója 1991-ben
Erdélyi Mihály, a slágergyáros

Jóska, levelet hozott a posta, Megjöttek a fehérvári huszárok, Én lassan öregszem, Mit mondott az öreg Kiss?, A Dunaparton este zene szól, Nem vagyok én már az, aki voltam,  Künn a dorozsmai határban, Bajtárs, ma olcsó az élet, Az ember egy léha, könnyelmű senki – de még sokáig folytathatnánk Erdélyi Mihály örökzöldjeit. Nincs magyar, aki nem ismerné, s ne dúdolná ezeket a slágereket, amelyek nemcsak Erdélyi Mihályt, nemcsak minket, hanem még sok-sok nemzedéket is túlélnek még. Egy-két slágerét, például Rökk Marikának köszönhetően a világhír is elérte.

Számunkra Erdélyi Mihály mégis legnagyobb érdeme, hogy Rimaszombatot feltette Magyarország térképére. Batyiak, e jeles tettéért akár egy emléktáblát is megérdemelne!

Kövesse facebook oldalunkat is!