Zsolt Béla: Kilenc koffer című regénye az emberi becstelenség krónikája.
A Magas-Tátra kétségtelenül az ország legkülönlegesebb és legizgalmasabb turisztikai térsége.
A reneszánsz családi kastélyból szép műemlék lett.
Bán Jánost, vagy ahogy a népszerű Hunyadi-regényciklus írójaként és a nemrég nagy sikerrel bemutatott tévésorozat forgatókönyvírójaként ismerik, Bán Mórt kérdeztük.
Egy hely, ahol nem ciki okosnak lenni, ahol lehet hibázni, fejlődni, és ahol az ember nemcsak tudást szerez, hanem önbizalmat és tudatosságot is.
Ezt a szépséget látni kell.
Amikor a motor beindul.
A vár a határ egyik oldalán, a település a határ túloldalán. Ez is a magyar valóság.
Született tehetségek
Felvidéken is mesterien csinálják!
Nyitra a 6. század óta lakott település.
A Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozón nemcsak a lépések öröklődnek, hanem az összetartozás is.
Yolda Pepule című albumának Yolaçık dala a török folk és jazz elemeket ötvözve, költői szövegével a szerelem és az élet vándorlásáról mesél.
Lőcse nemcsak a fehér asszony városa, de nekünk magyaroknak is mindig fontos város volt.
Mennyire befolyásolja az egyházat a pápa által meghirdetett irányvonal?
A közösségi figyelem halványult el és az önszerveződés terepei sorvadtak el az elmúlt években.
Itt alakult meg Magyarország első turistaklubja. A település tele van magyar emlékekkel.
Ez nem csupán egy előadás volt, hanem találkozás: múlt és jelen, gyerek és felnőtt, ének és lélek között.
A Magyar Szövetség előtt álló lehetőségeket és kihívásokat Kartai Gergő, Kövesdi Károly, Németh Ilona és Szalay Zoltán vitatta meg.
Tudta-e Ön, hogy Szepesszombat Poprád városrésze?
Az általunk megkérdezett néptáncosok rendre azt mondják, révületbe kerülnek, amint megszólal a népzene, szinte testen kívüli élmény számukra.
Ez a beszélgetés nemcsak egy könyvről szól, hanem arról, hogy az igazság, a trauma és a szeretet hogyan fér meg egyetlen emberi hangban.
Vadregényes történelme van az udvardi kálváriának.
Az est végére a múlt nemcsak felidézett emlék lett, hanem élő tapasztalat, egy közösségi emlékezet, amelyet a művészet hangja formált újra.
A történelem nem poros, csak épp porosodó tárgyak mesélnek róla.
Az anyaságról rengeteget hallunk, de vajon eleget beszélünk róla őszintén?
Vajon hogyan érvényesül egy palóc a slam poetry világában?
Attila nem volt teátrális vagy túlzó, de minden jelenlétében volt valami mély és hatásos, amitől a néző úgy érezte, hogy valami fontos történik most.
A cél nem az, hogy egyik kultúra elnyomja a másikat, hanem hogy megtanuljunk élni egymás mellett tisztelettel, kíváncsisággal, és talán egy kis türelemmel is.
Vigyázzunk a természetre!