Időutazás Jókai Mór és regényhősei korába
Különleges vándorkiállítással tiszteleg Komárom egyik jeles szülötte, Jókai Mór gazdag életműve előtt a róla elnevezett emlékévben a többszörösen díjnyertes Helios fotóklub. A helyi Egressy Béni Városi Művelődési Központ kiállítóterében Fotók a regények valóságán túl – Mesélő képek címmel május 13-a óta látható tárlat a 200 évvel ezelőtt született írófejedelem életének és műveinek sajátos hangulatát, emlékezetes helyszíneit és szereplőit idézi meg fotóművészeti eszközökkel, technikákkal.
Tizenhét klubtag egy-egy alkotása kapott helyet a „mesélő képek” között. Jóban-rosszban összetartó kultúrkommandóként, cinkos mosollyal az arcukon vették birtokukba a tágas emeleti kiállítóteret. Miután minden kép a helyére került, rendhagyó módon, azaz hivatalos megnyitó nélkül nyilvánították immár szemrevételezhetőnek és a bicentenáriumhoz méltónak összefogásuk újabb gyümölcsét. Úgy gondolva, hogy ünnepi beszédekből, Jókai életének és munkásságának ismertetéséből a 200. születésnapja, vagyis február 18-a óta már a komáromiaknak is bőven volt részük, és még az emlékév felénél sem tartunk…
A témába vágó ünnepségek, kiállítások, vetélkedők, színházi és mozielőadások szervezőinek sorához a maguk kreatív, fantáziadús, valóságtól részben elrugaszkodó módján akartak csatlakozni.
A fotóklub elnökét, Holop Ferencet és alelnökét, Kopják Angelikát, valamint másfél tucat további fotóst (Halász Gizka, Bilka Viktória, Somogyvári Ferenczi Évi, Varga Tibor, Martin Kučera, Prezmeczky Péter, Sedliak Pál, Krűger Viktor, Chovan József, Krüger Tibor, Milan Uhrin, Pálfi Norbert, Piller Oszkár, Szántó László és Szabó Vince) megihlették a Jókai-művek többé vagy kevésébé ismert szereplői és azok vadregényes, illetve történelmi helyszínei, feledhetetlen pillanatai.
Többségük a közkedvelt Jókai-regények: Az aranyember, A lőcsei fehér asszony, A kőszívű ember fiai, a Névtelen vár, a Szegény gazdagok és A gazdag szegények fotográfiai értelmezésére vállalkozott. Akadtak azonban olyan fényírók is, akik nem a jubiláns írói világából merítettek, inkább a kalandos élete néhány jelentős mozzanatát örökítették meg. Mivel Jókai születésénél, keresztelőjén, a Nagy Bella iránt érzett szerelme lángolása idején egyikük sem lehetett jelen, alkotómunkájuk során a fantáziájukat és a róla olvasott ismereteiket hívták segítségül.
A nagy mesemondó életének jelentős eseménysorát a budapesti VIII. kerületbeli, Fiumei úti sírkertben levő végső nyughelyének vizuális megjelenítésével zárták le.
Holop Ferenc szerint a képek korabeli hangulata, régies keretbe foglalva a látogatókat olyan egyedi időutazásra hívja, amely során múlt és jelen találkozik, vagyis összekapcsolódik a 19. század irodalmi öröksége a 21. századi fotóművészettel.
A fotósok minden érdeklődőt szeretettel várnak erre az irodalmi és vizuális élményre.
Ezt a tárlatanyagot szeptember 9-én a lévaiak kérésére, a Reviczky Házban is bemutatjuk. Igény esetén pedig további helyszínekre, például kultúrházakba, iskolákba is szívesen elvisszük, s akár rendhagyó irodalomóra is tartható az alkalmi „díszletek” között. Ugyanis a vonatkozó tananyagot a képek alatt olvasható, érdekes szövegekkel egészítettük ki. Végül a Jókai-emlékév egyik záróakkordjaként, a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli folyosógalériáján még egyszer látható lesz a teljes összeállítás.
Megjelent a MAGYAR7 20. számában.
