A piros gyümölcs, ami gyógyít – Itt az eperszezon
Kevesen tudják, hogy az egyik kedvenc piros gyümölcsünk, az eper az egyik legnagyobb vitaminforrásunk is egyben. Nagyon sok betegséget megelőz, ha nyersen fogyasztjuk a szezonjában, ami épp most kezdődött!

Annak ellenére, hogy az eper igazán divatos gyümölcsnek számít a mai napig, egyáltalán nem a kor teremtette, sőt! Már a múlt századi receptkönyveknek is alapvető „kelléke”, hozzávalója volt, de bizony meglepetést okozott, mikor először olvastam, hogy már az ősember is csipegette a szamócát. Bizonyára nagy izgalmakkal telt az első kóstolás, hiszen a természet alapvető szabályaként az élénk, kiabáló színű terméseket tilos megkóstolni, hiszen legtöbbször mérgezőek. Tehát, köszönjük az első bátor embernek, aki szamócát evett, mert már akkor a vadonban termett és gyorsan kiderült, hogy méregtelenítő hatása van inkább, mint mérgez.
Kifejezetten nagy gyulladáscsökkentő hatása van, csökkenti a vérnyomást az is, ha egy nagy maréknyi epret elmajszolunk. Rengeteg C-vitamint tartalmaz és még több antioxidánst, ami a kognitív hanyatlást segíti, azaz a memóriát frissíti. Előfordul, hogy akkor ajánlják, amikor hirtelen nagy stressz ér valakit, vagy folyamatosan stressz alatt van. A keringési rendszert és a vércukorszintet is kordában tartja, ezért mind a dietetikus, mind az orvos gyakran javasolja rendszeres fogyasztását.
Az ajánlott epermennyiség elfogyasztása napi 15-25 dkg friss epret jelent. Természetesen nem porcukorba vagy kristálycukorba tunkolva – bár isteni a kombináció – de erről később... Amennyiben 2,5-3 hónapig tartjuk a napi eperfogyasztást, helyreállítja a szervezetünk gyulladásait és a visszérkezdeményeit is eliminálja. Azt gondolom, az időzítés éppen ideális, az eperszezon elkezdődött, és július végéig még találunk epret az árusoknál, hogy folyamatosan fogyaszthassuk.
Tudom, hogy manapság akár meg is kövezhetnének az életmódváltók akkor, mikor azt látják, ahogy egy óriási édes epret, egy óriási cukros tálba mártok, és leharapom. De, csak a felét! Ugyanis a megmaradt felét is belemártom, és újra leharapom. Így mutatták nekem kiskoromban, hogy az epret nem magában, nem tejszínhabbal, és nem desszertekbe tesszük, hanem kristálycukorral frissen megesszük. Amit nem győztünk elfogyasztani, azt főztük be lekvárnak. Viszont nagymamámnál mindig volt eper, és mindig szedünk is egy nagy adaggal. Különös szokása volt: margarinos dobozokba tette el a fagyasztóba a már lecsumázott, tisztított epret, és rátette a tetőt. Semmi más nem történt a gyümölccsel. Mikor decemberben, januárban átmentünk hozzá, mi unokák, akkor azt kérdezte: „Van jóóó eper, kértek?” Nem nagyon kellett a válaszon gondolkodni. Kiborította egy kistányérra, megvártuk, míg felolvad – többé-kevésbé – meghintette vastagon kristálycukorral, amitől egy lekvárszerű máz képződött rajta, és kiskanállal megettük, majd kinyaltuk a tálikót is. Szóval, ez az egy eset cáfolt rá arra, hogy kizárólag frissen ettük, de a kristálycukor itt is megmaradt.
Nem maradt más hátra, mint hogy leírjam a két legjobb receptet az eperszezonra, mert jön az eper és végigsöpör. Pár hónapunk van rá, abból is a május–június az, amikor nagy mennyiségben, jó áron és finom epret kaphatunk. Érdemes eltenni lekvárnak – akár cukormentesen is –, kipróbálni sütikben, de ha tehetjük, a legtöbbet nyersen és frissen fogyasszuk belőle.
Hideg eperkrémleves túrófagyival 4 főre
500 g eper
1 citrom leve
400 ml mandulatej
2 ek. méz
5-6 friss bazsalikomlevél
csipet őrölt vagy friss gyömbér
Túrófagyi
150 g rögös túró
100 ml görög joghurt (vagy növényi joghurt)
100 ml habtejszín felverve
2 ek. porcukor
1 cs. vanílás cukor
Elkészítés
Az epret megmosva, minden hozzávalóval együtt turmixgépbe teszem és krémesre mixelem. Amennyiben nincs turmixgép, botmixerrel is tökéletesen működik. Érdemes minden hozzávalót előző este a hűtőben tartani, hogy ne a levest keljen bepréselni valahogy a hűtőbe, hogy hideg legyen.
A túrófagylalt alapanyagait csak egyszerűen összekeverem, ízesítem. Itt bátran variálhatunk narancshéjjal, mentával, vaníliával, mazsolával. A legfontosabb azonban, hiszen ez csak egy „álfagyi”, hogy amikor összekevertem a masszát, rögtön galuskákat formázok egy kiskanállal, vagy kis golyókat a kezemmel, és úgy teszem egy tányérra. Fóliázom és így teszem a fagyasztóba. Tálalás előtt 2 perccel kiveszem, és azonnal teszem is a levesbe, már a tányérokba. Hűti, feloldódik és megmarad a szép forma is.
Sült túrógombóc eperrel töltve
500 g túró áttörve
3 ek. cukor
1 kk. vanília kivonat
1 bio citrom reszelt héja
3 db tojás
150 g búzadara
1 nagy csipet só
200 g eper
Öntet
350 ml tejföl (20%)
2 ek. eritrit / cukor
20 g vaj
Elkészítés
A tojásokat a cukorral vagy eritrittel habosra keverem egy elektromos kézi mixerrel (kb. 5-6 perc). Hozzáadom a citromhéjat, a sót, a túrót és a búzadarát, majd egy spatulával alaposan elkeverem. Ezt a keveréket egész éjjelre, vagy 3-4 órára, letakarva, félreteszem dagadni. Legalább 25 cm-es piteformát vagy sütőformát készítek elő, amibe beleöntöm az öntetet, azaz a cukorral elkevert tejfölt és elkezdek „gombócozni”.
Az epreket félbevágom, majd két evőkanálba masszát veszek, beleteszem az epret és kanállal megformázom, majd beleteszem a tejfölös keverékbe. A tetejére vajat szeletelek és előmelegített, 180 fokos sütőben 40 percig, alufólia alatt sütöm.
Tálalásnál eperraguval díszíthetem még, amihez 200 g epret, 1 ek. cukrot vagy édesítőt felforralok 1 percre, citromlevet facsarok rá, és mellé tálalom.