A reformkorba időutazhatunk Molnár Vivien különdíjas versmondóval
Az érsekkétyi Molnár Vivien a komáromi Selye János Gimnázium negyedikes diákja Szabó T. Anna A reformkori nők című versével nevezett be a Ma7 médiacsalád szavalóversenyébe. Végül a középiskolások kategóriájában különdíjat, azaz egy fejhallgatót, könyvjutalmat és részvételi lehetőséget nyert a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi nyári táborában. Felkészítő tanára Spátay Adriana magyar nyelv és irodalom szakos gimnáziumi pedagógus volt.
Az egyik nagyszünetben kaptam mikrofonvégre a mosolygós, közvetlen lányt azért, hogy röviden mutatkozzon be az olvasóinknak. Miután elárulta, hogy a Lévai járásban található Érsekkétyről származik, s a híres komáromi alma mater végzős diákja, a versmondói múltjáról faggattam őt.
„Alapiskolásként rendszeresen mondtam verseket, de arra a gimnáziumban már nem jut elég időm. Csak a Covid-pandémia alatt meghirdetett online szavalóversenyekre jelentkeztem. Miután az azokra való felkészülés során már elég online versmondói tapasztalatra tettem szert, szívesen neveztem be a Ma7 versenyére is“ – fejtette ki.
Majd ez utóbbi versválasztásával kapcsolatban elmondta: A reformkori nők című versre azért esett a választása, mert a verseken kívül a történelmet is nagyon szereti, s érdekli őt a reformkorban élt eldőeink életérzése, egyebek mellett a hajdani nők helyzete.
Vivien szerénységét bizonyítja az, hogy a beszélgetésünk során meg sem említette, amit én már tudtam: versenyzőként, majd az elsős gimisek egyik mentoraként is nagy része volt abban, hogy az összmagyar Estöri kreatív történelmi verseny bronz-, majd aranyérme a Selye János Gimnáziumba került. Nos, az utóbbi kapcsán szintén a reformkorba időutazhattak...
„Amikor rábukkantam Szabó T. Anna A reformkori nők című versére, azt mindjárt a szívemhez nagyon közelállónak éreztem, s könnyen bele tudtam élni magam a reformkori hölgyek életébe. Ebben segítségemre volt Spátay Adriana magyar nyelv és irodalom szakos tanárnőm is, akinek ezúton is köszönetet mondok“ – árulta el a továbbiakban.
Vivit nemrég színpadon is láthattuk, hiszen az SJG GIMISZ Diákszínpadának Fekete Péter című zenés vígjátékában, amely egyúttal a végzősök szalagavatói proukciója is volt, nagyszerűen alakította a címszereplő Pierre Lenoir munkaadója húgát, Colettet, aki nagyon elnyerte a világ legpechesebb emberének tetszését...
Mindezek tudatában adódott a kérdés, hogy a végzős gimnazista az érettségi vizsga után milyen területen szeretné folytatni a tanulmányait.
„Nos, e célból nem a magyar nyelvet vagy a történelmet választottam, hanem anglisztikát szeretnék tanulni, mert az angol nyelv is jól megy nekem. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemre is jelentkeztem. Ha majd Magyarországon közzéteszik a ponthatárokat, kiderül, hogy bekerülök-e vagy sem az ELTÉ-re. Bizakodom... A nyitrai felvételi vizsga pontos időpontjáról még nincs tudomásom“ -- magyarázta.
Végül megígérte, bárhogy is alakul az élete, a költészet szeretete és a versmondás szép hobbiként továbbra is megmarad az életében.
„Remélem, a későbbiekben is lesz arra elég időm, hogy szép verseket tanuljak, részt vegyek további versmondó versenyeken, s ilyen téren is bizonyítsak. Ahogy eddig, úgy a jövőben is azokat a hozzám valamilyen okból közelálló verseket akarom tolmácsolni, amelyek magukkal ragadnak. Olyanokat, amelyek tartalma, mondanivalója tükrözi vagy felerősíti az adott lelkiállapotomat, érzelmi és gondolatvilágomat, mintha azokat nekem írta volna a szerzőjük“.
Miközben éppen becsengettek a tanítási órára, megköszönte a különdíjat, s hozzátette: „A könyveknek mindig örülök, s egy új fejhallgató is jól jön. Mindezt a nyári táborozási lehetőséggel együtt hálásan köszönöm!“. Mi pedig az olvasóink nevében is gratulálunk a sokoldalú ifjú tehetségnek!
