2023. szeptember 28., 10:54

A Tündérkert csodás lényei és különös világa

Az a kiadvány, amely a sok könyv között csak úgy „utánam szólt”, nem túlzottan vaskos kötet, mégis egy régióban gyűjtött olyan anyagot ad közre, amelynek kötetbe rendezése nagy előkészítő munkát feltételez. A szerző a Csallóköz ismerője, kutatója és szerelmese, a tanár, néprajzi gyűjtő (és még sok minden más) Marcell Béla.

marczell-bela-csemadok.sk_
Galéria
+4 kép a galériában
Marczell Béla
Fotó: csemadok.sk

A könyv címe: Csallóközi néphagyományok – Népszokások és hiedelmek (Családi Könyvklub 2011). Lényegében két Csallóközről szóló régebbi kiadvány újraszerkesztett változatáról van szó, amelyhez új előszó is társult Kovács László jóvoltából nyilván azzal a szándékkal, hogy ha valaki netán mégsem ismerné a Csallóközben nagyon is ismert gyűjtőt és tanárt, vagy a könyv sok év múlva kerül valakinek a kezébe (mint nekem), a Kisudvarnokon született szerzőt némiképp bemutassa. Megtudhatjuk, hogy 1924-ben született (nagyapám korosztálya), magyar–történelem szakos tanárként működött, később pedig ő lett a frissen létrehozott Csallóközi Múzeum igazgatója.

marcell-bela-csallokozi-nephagyomanyok-nepszokasok-es-hiedelmek
Marcell Béla - Csallóközi néphagyományok - Népszokások és hiedelmek
Fotó:  felvidek.ma
Rendkívül nehéz körülmények között, alapos gyűjtőmunkát követően hozta létre a múzeum első állandó néprajzi és történeti kiállítását. A csallóközi paraszt gazdálkodás és népi élet tárgyi emlékeit pazar gazdagságban gyűjtötte össze, ugyanakkor hosszú ideig a kiállításra való előkészítését is egyedül végezte. Amikor, szintén az ő kezdeményezésére, a Csallóközi Múzeum mai helyére, az úgynevezett Sárga kastélyba költözött, az állandó és szakszerű kiállításokat is ő maga készítette elő. A tágabb régióban több tájház létrehozásának kezdeményezője és segítője volt”,

írja Kovács László. A régió megbecsüléseként a Szent György-díjat posztumusz adományozták Marczell Bélának.

Mint megtudtam, a Csallóköz 26 falujából 104 adatközlőtől gyűjtötte az anyagot.

S ha belegondolunk, hogy ha ezt az összegyűjtött értéket, a régi dolgokat még ismerő, tudó nemzedék nélkül kellene ma „összegereblyézni”, ugyan mire jutnánk? Az Előszóból megtudhatja a mindenkori olvasó többek között azt is, hogy Marcell Béla volt az egyik alapítója és szervezője a csehszlovákiai, később a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságnak is.

marczell-bela-osvetads.sk_
Marczell Béla
Fotó:  osvetads.sk

Koncsol László Csallóközi Kiskönyvtár sorozata néhány darabjának az ismertetésekor elmondtam már, milyen fontosak az önismeret számára ezek a kiadványok, hogy a „nagy sziget” történelmét, annak érdekes részleteit, hagyományait, néprajzát stb. megismerhesse főleg az, aki itt él, vagy akit, ha úgy tetszik a sorsa, vagy személyes akarata (mint engem is) máshonnan ide irányított.

Egy ilyen kis írás persze nem alkalmas arra, hogy az ember részletesen ismertesse a kötet tartalmát és hozadékát, de aki a népszokások, a hiedelmek iránt érdeklődik, biztos, hogy értékes anyagot talál. Az első részben az év hónapjaira lebontva tárul a szemünk elé (képanyaggal is a könyv végén), hogyan élték meg a „nagy sziget” lakói mind a hétköznapokat, mind pedig az ünnepnapokat. Október közeledvén, lássuk, mit ír a szerző e hónapot érintően… Sok mindenre kitér, pl. Szent Vendel ünnepére, Szent Dömötör napjára: „Dömötörre jár az idő, / a gulyásnak számolni kő…”. A mindennapi, sokrétű őszi munka kapcsán például a trágyázásról ezt írja:

(…) ahogy a Csallóközben általában mondani szokták – a ganézást sajátos babonák közt végezték. A jó trágya fokozza a föld termékenységét, ezért, hogy a gonoszlélek a trágyát adó állatokat ne ronthassa meg, a trágya ne veszítse el életet adó erejét, alkonyat után nem trágyáztak, mert már a kezdődő sötétség is az ártalmak ideje volt”,

s ez csak az egyike a babonás tilalmaknak.

a-csallokoz-hiedelemvilaga
Marczell Béla - A Csallóköz hiedelemvilága
Fotó:  bookline.hu

Az egyes hónapok csallóközi népszokásainak bemutatása, ismertetése után a könyv második részében a hiedelmekkel foglalkozik a szerző. Szó van a halászokról, aranyászokról, a „tüzesemberről”, és természetesen a tündérekről.

A magyar néphit szerint a tündérek királynőjükkel, Tündér Ilonával, a Csallóközön kívül Erdélyben is otthon voltak. Mind a két tájegység nevében is őrzi e csodás lényeket, így a Csallóköz tőlük kapta az Aranykert nevet, Erdélyt pedig ezért nevezik Tündérkertnek. Az aranykerti mondavilággal Csaplár Benedek, dunaszerdahelyi születésű piarista szerzetes és tanár is sokat foglalkozott…”
A szerző kitér Tündér Ilona mondájának különböző változataira. A könyv végén Marcell Béla ismerteti az adatközlők nevét, születési évszámukat és a település nevét, ahol élnek. A legtöbb adatközlő az 1800-as évek végén, az 1900-as évek első harmadában született. A felhasznált irodalom mellett egy kis képmelléklet is gazdagítja a Csallóközi néphagyományok – Népszokások és hiedelmek című könyvet, amelyben Marcell Béla kutatásai nyomán, legalább a kötet lapjain, ha úgy tetszik, megelevenednek „a magyar falu, a hajdani magyar paraszti társadalom hagyományokhoz ragaszkodó, az ősit híven őrző hiedelemvilágnak meghatározó alakjai”.

A könyv hátoldalán olvashatjuk:

Marcell Béla szinte élete végéig a tudományos ismeretterjesztés apostola volt. Előadásait mindenki szerette, a legkisebb faluban is mindig óriási közönséget vonzott, így adta vissza a Csallóköz népének azt a tudást, amit tőlük szerzett gyűjtőmunkája során. Mindenütt ismerték, így lett mindenki Béla bácsija, ahogy egy méltatója halálakor írta.”

S hogy Marcell Béla valóban visszaadta az embereknek azt, amit tőlük kapott, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy anno Csepi Zsuzsa Aranykert bábszínházával egy olyan dramatizált előadást is „rittyentett” a mesére éhes kisgyerekeknek, amely történetesen Marcell Béla Csallóközi hiedelmek című könyve alapján készült. Így kapaszkodnak egymásba az elmúlt és a soron következő nemzedékek.

a-csallokoz-hiedelemvilaga
Galéria
+4 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.